A nagy érdeklődést követően a kendo edzés a ferences gimnázium támogatásával (ingyen biztosítják a tornatermet) indult Esztergomban, a tréningeket pedig Happu Fudo Kendo Klub mesterei tartják Kovács Ferenc a Happu Fudo Kendo Klub elnökének szakmai vezetésével. A kezdeményezést a Magyar Kendo Szövetség is támogatja. Minderről Pápai Szabolcs az Esztergomi Box Club alapítója számolt be.
„Nagyon sok segítséget kapunk a pesti klubtól és a szövetségtől, mind szakmai, mind felszerelésben, ezek a segítségek nélkül nem tudnánk ilyen komoly szakmai munkát végezni Esztergomban. Jövőbeli tervek közt van egy japán vívóiskola létrehozása – ugyanúgy, mint az ökölvívó szakosztály létrehozta Esztergomban az ökölvívó iskolát –, emellett terv, a magyar és nemzetközi klubokkal való együttműködés, és sporttáborok szervezése. Szeretnénk továbbá az esztergomi aikido klubokkal kölcsönösen sikeres együttműködést kialakítani, mivel a két sportágnak ugyanazok a céljai, és együtt, egymást erősítve tudnak együttműködni” – részletezte Pápai Szabolcs.

A kendo ma ismert formája körülbelül kétszáz évvel ezelőtt alakult ki. Akkor alakították ki a sinai nevű bambuszkardot, amellyel lehetővé vált az ősi harci kardforgatás biztonságos és szabad gyakorlása. A 16. században, mikor Japánban egymást érték az egész nemzetet érintő polgárháborúk, a kardforgatás technikájának tanulmányozása létfontosságúvá vált. A harcosokat arra nevelték, hogy kardjukat a karjuk meghosszabbított részének tekintsék. Egyre gyakrabban használtak fakardokat, hogy ezekkel tanulmányozzák és gyakorolják a kardforgatás művészetét. A kard kezelésére végül alapgyakorlatokat dolgoztak ki, melyeket katáknak neveztek el, és amelyek a kendo alapvető mozgásformái. A háborús körülmények között sok kiváló vívó akadt, akik olyan egyéni harcmodort alakítottak ki, hogy iskola teremtőknek nevezhetjük őket. Számuk 600 főre tehető a történelemben. A háborús időkben közvetlenül céljuk természetesen az ellenfelük megölése volt. A busi harcosokat arra tanították, hogy azonnali közvetlen halált okozva, felesleges szenvedés nélkül pusztítsák el áldozataikat. Ez a kardvívás etikettjéhez tartozott. A katák elsajátítása továbbra is a legfontosabb feladat a kendoban. A katák puszta kombinációja azonban nem elegendő mindazoknak a technikáknak az elsajátításához, melyek kardvívás során előforduló helyzetekben szükségesek. Így a szabadgyakorlatok elősegítették a sinai (bambuszkard) és a védőfelszerelés kialakulását és fejlődését. Napjainkban a kendozók elsősorban bambuszkarddal edzenek, a katákat pedig igazi vagy fakarddal tanulják.

A kendo arra készít fel, hogy megfigyeljük, lássuk a körülöttünk zajló eseményeket, azonnal reagáljunk rájuk és villámgyorsan hozzunk döntéseket. A kendomérkőzéseken szemmel tartjuk ellenfelünket, gyorsan reagálunk mozdulataira és a gondolatnál sebesebben megragadjuk az alkalmat, ha támadási lehetőség kínálkozik. A lelki szemek hosszú és kemény gyakorlása után nyílnak csak fel, mint a mértékletesség ezen módon való gyakorlásakor.

A kendo valójában az elme folyamatos edzése, filozófiája pedig csak a test közvetítése által érthető meg. Életünk végéig tartó képzés, mely gyakran csak hetven-nyolcvan éves korban ér véget, amint ezt napjainkban sok példa tanúsítja.

Esztergomi kendo edzéseken is ezeket az alapelveket tartják szem előtt a mesterek az oktatás folyamán, és ennek a tükrében folyik az edzés. Nagyon sok technikai és speciális erőnléti gyakorlatok vannak, ami szükséges a jól felkészült kendo tanítványnak ahhoz, hogy sikerrel vegye a nehézségeket az edzéseken, és az életben – fejtette ki Pápai Szabolcs.

Érdeklődni lehet személyesen az edzések alkalmain:
Kedden és csütörtökön 16.30-tól 18.30-ig a ferences gimnázium tornatermében, a 30/329-5551-es telefonszámon, vagy a facebookon Esztergomi Kendo Klub.