Remélem, ez segítséget nyújt ahhoz, hogy a számokat a munkatársaival tisztázza.

1.Igaz-e, hogy az önkormányzatnak több mint 150 millió forintnyi befogadott, de ki nem fizetett, 90 napnál régebbi határidejű lejárt tartozása van a beszállítók felé?

Tétényi Éva: Nem igaz, a pénzügyi osztálynak ki van adva, hogy minden számlát fizessenek ki, és úgy tudom, hogy ezek rendezve is vannak. Valószínűleg Völner úr arra gondol, hogy Strigonium Zrt-nek is vannak igényei, melyek 118 millió forint körül vannak. Ellenben azok nem befogadott illetve nem lejárt határidejűek, ilyen módon nincsen a városnak beszállítói tartozása. Főleg nem 150 millió forint értékben.
dr. Völner Pál: Válaszával ellentétben a 150 millió forint tartozás könyvvizsgáló által auditált mérlegadatból származik és 2013. végén már fennált követelés volt az önkormányzat felé. Én nem szoktam a könyvvizsgálók véleményét vitatni, de ezek szerint Önnek megvan mélyebbek e téren is a szakmai ismeretei. Ezek az adatok egyébként nyilvánosak, itt megtekinthetőek.

2. Igaz-e, hogy a polgármester asszony által 2010 őszén indított adósságrendezési eljárást lezáró egyezségben foglaltakkal szemben a megszabott határidőig, 2014. szeptember 30-ig nem történt meg az úgynevezett 3. hitelezői csoport kifizetése, így az önkormányzat 700 millió forinttal adósa ezen csoportnak.

Tétényi Éva: A 3. hitelezői csoport a Strigonium és a hozzá kapcsolódó önkormányzati cégek, amiket ingatlanban kívánt kielégíteni a képviselő-testület. Ennek a nemzeti vagyonról szóló törvény értelmében nem lehetett eleget tenni. Steindl Balázs bevonásával adósságrendezési eseti bizottság is működött, ahol nem sikerült a Strigonium vezérigazgatójától megkapni a kért adatokat. Véleményem szerint ebben az esetben az önkormányzat tartozna az önkormányzatnak és az is vitatható, hogy nem a fenti összegben, hanem annak a 30-40 százalékéban. A követelés pedig nem pénzben, hanem ingatlanban volt meghatározva, így a törvény miatt nem lehetett rendezni.

dr. Völner Pál: Logikai ellentmondást látok az Ön által leírtakban. Egyrészről fogadjuk el, hogy jogszabályilag nem lehetséges az ingatlanok átadása az önkormányzat által a Strigonium felé, de akkor nem érthető, hogy az elmúlt négy évben miért nem tett semmit a pénzbeli rendezés érdekében. Az vitathatatlan hogy a követelés pénzben keletkezett, és csak az Ön által indított adósságrendezés keretében próbálták ingatlanokkal rendezni az ügyet. Most az adósságrendezési 2014. szeptember 30-i lezárultát követően érthetetlen számomra, hogy miért 30-40 százalékban tartja csak jogosnak a korábban már elismert követelést.

3. Igaz-e, hogy Esztergom városa egy elsőfokú ítélet szerint 564 millió forinttal és annak kamataival tartozik egy további cégnek?

Tétényi Éva: Ez az összeg az élményfürdő építése során, egy utolsó, lezajlott munkálatot elvégző cég régen húzódó perével kapcsolatos. Október 30-án lesz egy újabb tárgyalás, ami megállapíthatja, hogy pontosan mekkora összegről is van szó. Ugyanis az első fokú ítélet 127 millió forint volt, az 564 millió forint pedig cég kérése. Ez az ügy amúgy még Meggyes Tamás öröksége, mely a város fölött lebeg és mindent megteszünk azért, hogy ne 564 millió forintot kelljen fizetnie az önkormányzatnak.
dr. Völner Pál: Csak a tények kedvéért itt látható a bírósági ítélet, ami az Ön által említett 127 millió forint helyett 564 millió forintról és kamatairól szól. Azt hiszem, az ügy további magyarázatot nem kíván.

4. Igaz-e, hogy a 2014-es évre elfogadott költségvetésben rögzített, napi 500 ezer forintnyi, szabadon felhasználható polgármesteri kerettel a vonatkozó és hatályos rendelet, valamint a képviselőtestület kérése ellenére egyszer sem számolt el Tétényi Éva? Ez nagyjából 70 millió forint elköltött közpénzt jelent.
Tétényi Éva: Mivel minden esetben a pénzügyi bizottság elnöke, és a képviselők is betekinthetnek ezekbe a pénzügyekbe, így 70 milliót nem lehet elkölteni észrevehetetlenül, főleg, hogy ez az összeg a közbeszerzési értékhatár fölött is lenne tízszeresen, mely esetben közbeszerzési eljárást kellene kiírni. Ezek az 500 000 forintos tételek olyanok voltak, mint a Sándor-palota palánkozása, melyre az életveszélyes helyzet miatt volt szükség, vagy a közmunkások munkájához kellő eszközök beszerzése.
dr. Völner Pál: A Pénzügyi Bizottság elnökétől kapott tájékoztatás szerint Ön az eltelt időszakban egyetlen esetben sem adott tájékoztatást az 500 ezer forintos keretösszegek felhasználásáról. Sem a teljes összegről, sem az egyedi tételekről. Amennyiben valóban csak a közmunkások szerszámait és azt a néhány tízméternyi pozdorjalapot szerezte be a keretből, úgy nyugodtak lehetünk, hogy csekély az összeg, de ha a fenti három pontban foglaltak szerint kötődik válasza a valósághoz, úgy komoly aggályaink lehetnek a pénz elköltését illetően. Csak egyetlen esetet említenék a tisztelt polgármesterasszony és a számok viszonyáról: a kormány 24,6 milliárd forint segítséget adott az adósságkonszolidáció során Esztergomnak. Ezzel szemben Ön következetesen 22 milliárd forintot említ nyilatkozataiban, amely csekély 2 600 millió forinttal tér el a valóságtól. Tájékoztatásul: ez Esztergom éves, saját bevételeinek több mint 75 százalékát jelenti.

dr. Völner Pál
Esztergom országgyűlési képviselője