A 2014-2020 tervezési ciklusban tervezett nagyobb árvízi biztonságot növelő nagyprojektjek:

- Esztergom árvízvédelmének fejlesztése
- Rába-völgy projekt, a térség árvízvédelmének kiépítése
- Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) Felső-tiszai tározó építése, árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése
- VTT Közép-tiszai tározók építése
- VTT Hullámtér rendezése az Alsó- és Közép Tiszán
- Vízépítési nagyműtárgyak fejlesztése és rekonstrukciója
- Árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése a Közép-Tiszán a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság és a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság működési területén
- Árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése az Alsó-Tiszán és a Körösökön
- Sajó-Hernád árvízvédelmi fejlesztése

Összesen 170 milliárd forint áll majd rendelkezésre a vízgazdálkodási infrastruktúra, így az árvízvédelmi feltételek javítására 2020-ig – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF). A vízügy Magyarországon a mintegy 4200 kilométernyi védmű általános állapotát alapvetően jónak minősíti, szakemberek pedig jelenleg is végzik az évente, szeptembertől novemberig tartó, kötelező ellenőrzéseket. Ezek során határozzák meg azokat az intézkedéseket, melyekkel biztosítható az árvízi biztonság.

Az OVF közleményében kitért arra, hogy az elmúlt 30 év hazai árvíz-védekezési tapasztalatai alapján bebizonyosodott, hogy a korábban megszokott műszaki megoldások mellett, számos új módszert is alkalmazni kell. Így egyebek közt például területi árvízvédelmi rendszereket, úgynevezett szükségtározókat kell építeni. Mindez köszönhető annak, hogy Magyarország folyóin az elmúlt évtizedekben példátlan gyorsasággal vonultak le rendkívüli, a korábbi vízszintmagasságokat rendre meghaladó árvizek. Érdekes azonban, hogy míg az árvízi vízhozamok nem nőttek, addig a vízállások erősen emelkedtek. Ennek elsődleges oka a vízszállító képesség folyamatos csökkenése. A vízszállítást ugyanis a medrekben elhelyezkedő építmények, az elvadult mezőgazdasági területek, az erdők aljnövényzetének elburjánzása korlátozza, mivel ezek jelentős lefolyási akadályt képeznek árvizek esetén.

A hazai települések 40 százalékát veszélyeztetik egyébként az ár- és belvizek, és jelentős a komoly védekezést igénylő területek nagysága. Mindezért pedig kiemelten fontos a védekezés valamint annak irányítása, amit a kormányzat kiemelt feladatként kezel.

Mobilgát is lesz Esztergomban
Kiemelt az esztergomi árvízvédelmi fejlesztési elképzelés is, melyet idén tavasszal már tárgyalt a képviselő-testület. Ez alapján Esztergomban az árvízi védekezés átkerülne közvetlenül a Nagy-Duna partra. A Palkovics-padtól mobil gátrendszer épülne, attól felfelé pedig földgát védené a várost. A Kis-Dunát zsiliprendszerrel zárnák le. A részletekről még szakmai és lakossági egyeztetések szükségesek, az árvízvédelmi rendszer megvalósítását azonban prioritásként kezeli az önkormányzat. A tervezéshez korábban az iparkamara 5 millió forintot ajánlott fel.