Bensőséges díjátadó ünnepséget tartott az esztergomi várban március 16-án a Societas Lancea Regis (SLR) hagyományőrző csoport. Az ünnepség fő eseményét a Várkápolnában tartották, ahol dr. Varga Tibor jogtörténésznek, a Szent Korona Alapítvány és a Szent Korona Egyetem alapítójának ítélték o da a Societas Lancea Regis tagjai közé való beválasztást és az elismerést jelző a Lancea Regis-díjjal járó díszoklevelet és Szent István-korabeli ezüst díszérme másolatát.

Az ünnepségnek otthont adó Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Esztergomi Vármúzeumát ezúttal Koditek Pál képviselte, aki elsőként köszöntötte a díjazottat és a megjelenteket. Őt követte Szilágyi Péter a SLR társaság titkára, aki külön megköszönte, hogy a Societas Lancea Regis díjátadója az MNM mellet t Esztergom Város Önkormányzatának támogatását és vendégszeretetét is élvezhette. Az eseményt végigkísérték a Hollókői Szent László Vitézi Rend hagyományőrző csoportjának korhű ruházatba öltözött zenészei és fegyveres tagjai, illetve a Várkápolnába való belépéskor Szilágyi Szabolcs muzsikus, énekes kobzos kísérettel adta elő az Ó, Szent István dicsértessék című ősi csángó dalt.

A 2008-ban alakult Societas Lancea Regis – Királyi Lándzsa Társaság nevét az első magyar királyság első magyar pénzének feliratából vette. A társaság zászlaján is az embléma látható, amint egy nyitott kéz – háttérben az Árpád-sávos lobogóval – a királyi lándzsát adja át. A lándzsa maga III. Ottó császár ajándéka volt, a lándzsában Krisztus keresztszög ereklyéje volt, s e lándzsa másolatát a nyugat-római császár ajándékba küldte István királynak. Szent István ezzel a szárnyas lándzsával látható a koronázási paláston is, hiszen István király a szent lándzsára rávarratta a nemzetsége ősi vörös-fehér sávos zászlaját. A díjátadón központi szerepet kapott embléma, mely a zászlón és díjként átadott emlékérmen megjelent egykori Szent István-i ezüst dénáron az első magyar nemzeti zászló hiteles ábrázolásának mondható.

Ugyancsak ez volt az oka, hogy a Királyi Lándzsa Társaság a Géza fejedelem által alapított esztergomi helyszínen, Szent István király születésének és uralkodásának városában, Esztergomban tartotta díjátadó ünnepségét, mely helyen verhették a fent említett ezüst dénárt.

Dr. Varga Tibort Somogyi Győző, az első alkalommal díjazott, a Nemzet Művésze méltatta. Somogyi Győző többek között így fogalmazott: „Egy olyan férfiúnak adjuk át az oklevelet és az érmet, akinek a személye számunkra megtisztelő. Dr. Varga Tibor jogász és tudós, de úgy is mondhatnám, hogy nemze tünk tanítója. Tudományos és kutató munkássága középpontjában a Szent Korona, illetve a Szent Korona-tan áll. Nem sorolom fel kiadványainak, könyveinek sokaságát. Tudományos munkásságához tartozik a Kőrösi-Csoma Egyetemen való kutatói tevékenység, illetve később megalapította a Szent Korona Szabadegyetemet, melyet a mai napig vezet.

A magyar történettudományban hézagpótló dr. Varga Tibor munkássága, hiszen a magyar történelem eddig homályban maradt részleteivel, így például a Szent Koronával, szent királyok életével illetve a hozzájuk kapcsolható jelképekkel foglalkozott, foglalkozik. Dr. Varga Tibor tudományos munkássága mell ett hihetetlen nagy intenzitású munkássága az oktatásban, ismeretterjesztésben nyilvánul meg, járja az egész Kárpát-medencét, s mindenhol sokan hallgatják.”

A Várkápolnában megtartott díjátadó ünnepség után a Societas Lancea Regis tagjai, a díjazott, valamint a további résztvevők egy hosszabb sétát tettek az esztergomi vár különböző híres-neves termeiben, melyek egyike természetesen a legnagyobb Árpád-kori belső tér, a vár nagyterme volt, melynek galéria részében a korabeli trónussal szemben felállított Szent Korona-másolatnál természetesen a díjazott dr. Varga Tibor néhány érdekes adatot, epizódot mondott el az ünnepség résztvevőinek.