A szentmisét Erdő Péter bíboros mutatta be a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjaival és az egyházmegye papságával a zarándokokkal zsúfolásig megtelt Bazilikában. Megjelent a közélet és a diplomáciai testület számos képviselője, közöttük Darák Péter, a Kúria elnöke, Hölvényi György egyházügyi államtitkár, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Ilan Mor izraeli, Maria Assunta Accili Sabbatini olasz és Roman Kowalski, lengyel nagykövet.

„Mindszenty bíboros kivételes személyiség volt. Nehéz korban élt, amikor az Egyház súlyos üldöztetést szenvedett. Ő azonban mindig, minden igazságtalanságot mert elítélni egy nagyobb, krisztusi igazság nevében” – mondta szentbeszédében Spányi Alntal megyéspüspök.

„Odaadta életét az Úrnak, és ebben az odaadásban megtapasztalta, hogy mire képes az ember Isten kegyelmével. Nem volt kérdés számára, mit kell tennie, mit kell prédikálnia, hogyan kell vállalnia az üldöztetést, az elárultatást.

Példát mutatott: hogyan kell a hitről tanúságot tenni! Megvallotta hitét, és ezért a hitért, egyházáért és hazájáért vértelenül életét is oda adta! Mindehhez elsősorban a hite adott neki erőt. Mindszenty bíboros hitt a magyar jövőben, az Egyház jövőjében, a hit győzelmében!

Másik erőforrása az imádság volt. Mint Magyarország hercegprímása hirdette és tanította a viharfelhők gyülekezése közben, ha lesz egymillió imádkozó ember, akkor nem kell félni a jövőtől. Nekünk is imádkozó magyarként kell élnünk életünket magunkért és a bennünket felváltó nemzedékekért” – fogalmazott Spányi Antal.

A püspök szólt arról, hogy Mindszenty bíboros arra is példát mutatott, hogy ismerjük fel bűneinket, és ne tegyünk úgy, mintha azok nem lennének fontosak, elhanyagolhatók lennének. Akarjuk őket jóvátenni, próbáljunk meg másokat a bűn csapdáitól távol tartani.

Spányi Antal kiemelte Mindszenty József Mária tiszteletét is, amely szintén nagy erőforrást jelentett neki az üldöztetésben is.

„Krisztusra szegezte tekintetét, de Krisztushoz Máriával akart eljutni. A Mária Év szentbeszédeiben nagyhatású tanítást adott erről a katolikus erényről. Mária nem hagyta el őt soha. Mindig is érezte anyai szeretetét. Hozzá fűzte a napi rózsafüzér imádsága, az elmélkedések.”

Eszméje egy Pannonia Sacra volt, egy szent Magyarország. Ennek volt jövője az ő szemében. Ahogy Szent István Mária oltalmába ajánlotta az országot, mert ott látta egyedül biztosítva a jövőt, úgy Mindszenty a magyarok életszentségében látta ezt a jövőt a huszadik században.

„Amikor imádkozunk Mindszenty bíboros mielőbbi boldoggá avatásáért, akkor tanuljunk abból a tanításból, amit életén keresztül maga az Úr ad nekünk, hogy ne vesztegessük el önzésünkben életünket, hanem legyen részünk egykor Isten Országának örömében, ahová a jó pásztor vezette népét” - zárta beszédét Spányi Antal püspök.