azok tudják, hogy még az ennél nem túl magas összegnél is kevesebb nyugdíjat visz haza egy átlagos magyar nyugdíjas.

Röviden: a medián azt jelenti, hogy ki az aki többet keres, mint a nyugdíjasok kevesebbet kereső fele, de kevesebbet, mint a többet keresők: tehát, aki középen áll. A magas (néha luxus-) nyugdíjat kapók pedig felhúzzák az átlag összegét: ha nem is sokan, de vannak, akik havi 2 millió forintnál magasabb nyugdíjban részesülnek.
Az országos átlaghoz képest Esztergom jól áll: a Budapesttel együtt 20 megyéből a top 4-ben található, amelyek az egyetlen területek, ahol az átlagos nyugdíj az országos átlag felett található. Az adatokat pontosan ellenőrizni lehet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2019-es nyugdíjtanulmányában.

Tényleg jó a helyzet Budapesten, Komárom-Esztergom, Pest és Fejér megyében?

Bár az összegek valamivel magasabbak, mint az országos árak, sok helyen az árszínvonal sokkal magasabb. Esztergomban ingatlant bérelni vagy vásárolni jóval drágább, mint Szabolcs Szatmár Bereg megyében, azonban autót venni nem feltétlenül az, ahogy a napi bevásárlás is akár olcsóbb is lehet egy nagyobb boltban akár Budapesten is, mint egy kisebb városban vagy faluban, vidéken.

Az is igaz, hogy egy félretett 10%-nyi nyugdíj többet ér havonta, minél magasabb az összeg, ha például nyaralni mennénk, akár belföldön, akár külföldön gondolkodunk. Azonban sajnos kevesen engedhetik meg magukat a külföldi utakat, akár nyugdíj előtt, akár nyugdíj után. (Itt nyilvánvalóan nem arra gondolunk, hogy a Mária Valéria hídon átsétálunk és fagyizunk egyet Párkányban.)

Már ma is elég sokan érzik azt, hogy a jelenlegi állami nyugdíjrendszer nem biztosít elég jó életszínvonalat az időskori, nyugdíjas évekre, és mind a szakértők, mind a döntéshozók (erre még ki fogunk térni), mind az utca embere szerint a helyzet az állami nyugdíjrendszerrel negatív irányba fog változni a jövőben.

Akkor nem lesz nyugdíjam!?

Bár szokás a nyugdíjrendszer teljes megszűnését vizionálni, ez elég disztópikus jövőkép ahhoz, hogy minden valószínűség szerint ne történjen meg. Azonban valóban várható a nyugdíjrendszer válságának további mélyülése, a nyugdíjkorhatár növekedése (az utóbbi időben a kedvezmények közel mindegyike megszűnt: egy nagyobb kategória maradt, amely szerint a nők 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehetnek, nem csak 65 éves korukban), és az alacsony nyugdíjemelések alatt kialakuló nyugdíjösszeg-elértéktelenedés. Jelenleg folyik a 13. havi nyugdíj „visszaépítése”, amely évente egy héttel több nyugdíjat jelent. Ez valamivel kevesebb mint 2% os növelést jelent évente, négy évig, így ez magában az infláció alatti összeg (amely 2021. áprilisban 5% fölé emelkedett). Így az esetleges nyugdíjemelések is csalókák lehetnek.

Amíg szavazás útján történik a választás Magyarországon (és nincsenek olyan tendenciák, amelyek ennek a megváltozására utalnának), addig nehéz elképzelni, hogy valaki akár csökkentené is a nyugdíjakat, nemhogy megszüntetné az egész intézményt. Azonban lehet, hogy 10 év múlva 200.000 Ft kevesebbet fog érni, mint most 134.900 Ft. Ebből egy kóstolót kaphattunk az utóbbi egy évben, hiszen Magyarországon volt, hogy 8,9%-kal növekedtek az élelmiszerárak, miközben az EU-ban ez az érték 4,3%-os volt.

Mit tehetek, hogy a nyugdíjamból jól éljek majd meg?

Az állami nyugdíjat nemigen lehet megnövelni (igaz, egyéni vállalkozóként lehet többféle adózást választani, még akár a KATA-n belül is, ahogy létezik más adózási típusok is: de kizárólag a későbbi nyugdíj szempontjából ezek nem túl jó megoldások a legtöbbek szerint), azonban szó szerint bármilyen módon ki lehet egészíteni.
Nyilván nem minden befektetés azonos, és nem mindenkinek ugyanúgy áll kézre. Van, aki napi szinten szeret foglalkozni a pénzzel és befektetésével, sőt, akár napi 8 órát is tőzsdei mozgásokat figyel, és nem félnek mindent kockára tenni, míg mások a legnagyobb biztonságot és a „kézi vezérlés” teljes hiányát részesítik előnyben. A két kategóriának az álombefektetés (megtakarítás) nyilvánvalóan teljesen más lesz.
Bármit is válasszunk azonban, érdemes kihasználni az állami támogatás (ez esetben adójóváírás) adta előnyöket. 2014 óta, egészen pontosan az ez évi személyi jövedelemadó törvény óta három termékkategória közül választhatjuk ki, hogy milyen államilag támogatott nyugdíj előtakarékosság a számunkra leginkább megfelelő az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), a nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ) és a nyugdíjbiztosítás közül.

Az alábbiakban az általános és a legfontosabb tudnivalókat közöljük erről a három termékkategóriáról.

Néhány szó a nyugdíj előtakarékosságokról

A három említett nyugdíj előtakarékosság nem egy-egy termék, hanem egy-egy termékkategória. Összesen több tucat terméket találunk, amelyek közül érdemes komoly megfontolás után kiválasztani a megfelelőt, ezen akár több százezer vagy több millió forint is múlhat, a megtakarítás összegétől függően.

Mindhárom termékkategóriánál igénybe lehet venni adójóváírást (állami támogatást), ha rendelkezünk befizetett személyi jövedelemadóval (SZJA-val). Ha alkalmazottak vagyunk, ez nem is kérdés, de sok más esetben is van erre lehetőség. Ha nincs befizetett SZJA-nk, de mégis igénybe vennénk az adójóváírást, erre egy lehetőség létezik: a nyugdíjbiztosítás során egy ismerősünk SZJA-ját is jóváírhatják nekünk. Arra sincs szükség, hogy rokonunk legyen, hanem csak valaki olyanra van szükségünk, akiben megbízunk.

És melyik a legjobb nyugdíj előtakarékosság? Ez nagy részből függ attól, hogy kiről is van szó. Az alábbi legfontosabb információk segíthetnek, hogy teljesebb képet kapjunk ezekről.

Az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP)

Számszerűsítve ez a legnépszerűbb kategória a három közül, ennek egyik oka, hogy ez a legidősebb: 1998 óta jelen van a piacon. Ekkor munkáltatók kedvezménnyel nyithattak ilyen számlákat a munkavállalóiknak és ma is vannak munkahelyek, akik azzal teszik magukat vonzóbbá, hogy felajánljak a nyugdíjpénztár lehetőségét.
Fontos tudni, hogy azzal csak a lelkiismeretünket nyugtatjuk meg, hogy havi 1-2-3000 Ft-ot félreteszünk ide, még nagyon jó hozamokkal és kamatos kamattal sem lehet csodát tenni a pénzből. Ez a három közül a legegyszerűbb termékkategória, könnyű megkötni, nem kell vele sokat foglalkozni, igaz, választási lehetőségeink sem nagyon vannak (néhány előre összeállított portfólió közül kell választanunk).

A nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ)

A nyugdíj előtakarékossági számla gyakorlatilag egy értékpapír-számla, amelyre felvehető az állami adójóváírás (évi 100.000 Ft-ig), ez a népszerűségének az egyik oka. Itt semmi sincs előre összeállítva, minden rajtunk múlik: mennyit fizetünk be, mennyi hozamot érünk el, mennyit foglalkozunk vele. Ez a termék csak azoknak ajánlott, akik szeretnek és valóban tudnak a pénzzel, leginkább az értékpapír-kereskedelemmel bánni és fegyelmezettek, hogy ezt rendszeresen megtegyék. Mivel a szolgáltatás itt a legkevésbé kiterjedt, ez a legolcsóbb opció általában.

A nyugdíjbiztosítás

A nyugdíjbiztosítás 2014-ben került fel az államilag támogatott nyugdíj előtakarékosságok listájára. Az utóbbi 7,5 évben már több mint 350.000-en döntöttek mellette, nem véletlenül. Itt jóval nagyobb választási lehetőségünk van, mint az önkéntes nyugdíjpénztár esetében (5-20 portfólió), előnyben lehet részesíteni külföldi befektetéseket, portfóliókat, komoly segítség jár az ezt igénybe vevőknek és stabil, magas hozamok is elérhetőek voltak az utóbbi időben.

Ezek az alapok, legfontosabb információk voltak, de szerintünk mindenképpen érdemes egy független szakértővel elbeszélgetni arról, hogy számunkra melyik a legmegfelelőbb befektetési / megtakarítási forma nyugdíjcélokra.