Az ünnepségen beszédet mondott az egyesület képviseletében Bánhidy Vajk, valamint Szigeti László, a szlovákiai Magyar Közösség Pártja országos tanácsának elnöke és Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke.

Foglalkozni kell az önrendelkezési jog, az önkormányzatiság, az autonómia valamilyen formájának elismerésével kapcsolatban a határon túli magyarok jogállásának javításával, és emiatt is meg kell emlékezni a nemzeti összetartozás ünnepéről - mondta Szigeti László a kopjafa-avatási ünnepségen.

A határon túli magyaroknak gyakran részük van abban, ami Trianonban történt, vagyis a róluk, de nélkülük meghozott döntésben. A trianoni szerződésnek azonban "volt egy olyan része is, hogy a Magyarország határain kívül rekedt magyar állampolgárok azonos jogokkal bírnak, mint az ország többi állampolgára, biztosítani kell kulturális és vallási életük működését" - emelte ki Szigeti László.

A felvidéki politikus szerint, ha emlékezünk és büszkén vállaljuk sorsunkat, annak befolyása lehet a nemzetközi politikai porondon legalább a trianoni békediktátum ezen cikkelyének betartására.

Az Ezredév Polgári Egyesület képviseletében mondott beszédében Bánhidy Vajk kijelentette; a magyarság a nemzeti összetartozás napjának ünneppé nyilvánításával, majd a kettős állampolgárság megadásával az 1920-ban húzott határokat átlépte, így lehetett egyesíteni a világ minden részében élő magyarságot.

A Prímás-sziget csúcsán, az országzászló közelében felállított kopjafát Berze László székelyszentkirályi fafaragóművész készítette. Az alakulás alatt lévő Ezredév Polgári Egyesülethez eddig csaknem hatvanan jelezték csatlakozási szándékukat Erdélyből, a Felvidékről és a Vajdaságból. Az egyesület jobbközép szellemiségű, nemzetben gondolkodó közösség, amely az anyaország és a határon túli magyarság kulturális kapcsolattartásának ügyét szolgálja - mondta az MTI-nek Zoltai Dániel, az egyesület tagja.