Horváth István, a Balassa Bálint Múzeum nyugalmazott régész-igazgatója kifejtette, hogy már az 1970-es évek végén is folytak ezen a területen ásatások, akkor már megtalálták a 13. századi kutat, az úgynevezett Szent Lőrinc-kapu tornyának alapját és falait, illetve a toronyból vezető kövezett út egy részét is. Mint hozzátette: a kapu a Szent István kori udvarnokok lakhelyül szolgáló Szent Lőrinc plébániatemplomról kapta nevét, alaprajza pedig a Széchenyi tér észak-keleti felén látható is.

A torony mellett volt egyébként az egykori Királyi városrész előtti vizesárok is, amiben a régészek szerint még halakat is tenyésztettek. Emellett azonban a városfallal együtt védelmi rendszerként szolgált.

Már a 70-es évekbeli ásatásokkor előkerültek a Duna felé és a Simor János utca felé tartó középkori városfal maradványai, meg is jelölték a nyomvonalát, ám ezek a jelzések egy későbbi út- és járdafelújítás során eltűntek.

A Simor János utcai felújításkor a most ismét feltárt leleteket azonban újra megjelölik és a nyomvonaluk láthatóak lesznek a felszínen egy rajzolatnak köszönhetően.

A Simor János utca rekonstrukciója egyébként várhatóan április végéig fejeződik be.