...akiről eddig legfeljebb a hozzátartozói és barátai tudták, hogy nemcsak elkezdett képeket készíteni, hanem lassan az élete egyik meghatározó részévé vált a fotózás.

Knyaskó Ágnessel beszélgettünk.

- Gratulálunk a a legutóbbi elismeréshez, a Geo közönségdíjához! Volt előzménye, számítottál rá, hogy Te lehetsz az egyik esélyes? - Nem számítottam rá. Vágytam a dologra és amikor az elő három közé bekerültem, akkor nagyon boldog voltam, de arra végképp nem gondoltam, hogy ilyen sokan szavaznak, és az első helyre juttattnak. Mindenkinek nagyon köszönöm, nagyon jó érzés volt és megtisztelő.

Balaton

- Ezek szerint sokaknak tetszett a képed, ami jó dolog! Mesélj röviden magadról! Ki Knyaskó Ágnes, aki egyszer csak előbukkan a tenger fotós közül és sokak elől elhozza egy neves magazin közönségdíját? - Tősgyökeres esztergomi vagyok, aki szereti a városát. Ezen kívül teljesen átlagos, hétköznapi családanya vagyok, aki a munka mellett a fotózással színesíti a hétköznapokat és aki régi álmát valósítja meg hobbijával.

Szent István megkoronázása

-Régóta fotózol?
- Három éve kezdtem el foglalkozni a fotózással, de intenzíven csak ebben az évben. Már régóta foglalkoztatott a fotózás és késztetést éreztem arra, hogy lefotózzak pillanatokat a saját szemszögemből, ahogy én látom. Viszont különböző élethelyzetek miatt nem tudtam erre fókuszálni és nem tudtam benne elmélyülni.

- Mégis sikerült elkezdened… Mi volt az a pont, amikor az egész elindult?
- A National Geographic híres fotósának Steve MC Currynek az Afgán lány című képe indított el ezen az úton. Olyan hatással volt rám, ami miatt elkezdtem fotózni.
Először az analóg fotózást szerettem volna megtanulni. A nagyfiamtól kaptam egy régi Praktica fényképezőgépet, nagyítót, és lámpát, de sajnos nem volt mentorom így nehezen fejlődtem. Ebből az időszakból is született pár kép, amiket eltettem emlékbe. Ezek volta az első fotóim. Ezután rövid ideig mobiltelefonnal, majd digitális géppel. Hosszútávú terveim közt szerepel, hogy az analóg fotózással is foglalkozzak. Tájfotókkal kezdtem, még hozzátok is küldtem fotót megosztásra.

- Igen, emlékszem rá, szerették is az olvasóink, sok-sok lájkot begyűjtöttél…. Már akkor látszott, hogy nem csak kattintgatsz a világba. A fotózás neked csak egy hobby, vagy esetleg azért ennél több?

- A fotózás hobbiként kezdődött, de most már sokkal több, életem nagyon fontos része lett.

- Mi változott?
- Amikor már úgy éreztem, hogy talán abba kellene hagynom, mert nem tudok elég időt foglalkozni vele, akkor egyszer csak egyre több pozitív visszajelzés érkezett a képeimre, majd kiválasztották az egyik fotómat a nap képének a NatGeo-n és ez elég nagy löketet adott és motivációt arra, hogy folytassam és tovább fejlesszem magam.

- Van kedvenc témád, vagy beállításod, évszakod, esetleg napszakod?
- A kedvencem a tájfotózás imádom a tavaszt mikor minden virágzik, megújul a természet és élettel tölti meg a tájat. Ha tehetem hajnalban szeretek fotózni, mert akkor teljesen más fények vannak. Kedvelem még a fekete fehérben történő és a táncfotózást, illetve az egyházi jellegű témákat.

Vár

- Jó annak, aki hajnalban fel tud kelni, de nyilván megéri. A fekete-fehér képek ma reneszánszukat élik, a tánc izgalmas téma, de az egyház? Honnan jön az érdeklődés? - A vallás mindig része volt az életemnek. Szeretném megragadni a hit megtartó erejét és a vallásos áhítatot a saját nézőpontomból

- Milyen további terveid vannak, ha vannak a fotózással? Hivatásszerűen szeretnéd űzni, vagy esetleg művészi szintre fejleszteni a tudásod?

- Szeretnék elkezdeni kortárs művészfotográfus tanfolyamot tavasszal, emellett folyamatosan figyelem a fotópályázatokat. Illetve, ahogy korábban említettem nagyon érdekel a táncfotózás. Volt szerencsém az Esztergom Néptánccsoportba bekerülni, most igyekszem olyan képeket készíteni, amikből egyszer egy kiállítás is születhet a témában. Bízom benne, hogy odafent is így akarják, és megmutathatom az együttes életét népszerűsítve ezzel hagyományainkat is.
A kérdésedre, hogy hivatásszerűen vagy művészi szinten szeretném-e művelni a fotózást: mindenképp művészi szintre szeretném emelni, és ha még ez lehetne a hivatásom is, az jelentené az igazi boldogságot.

- Ha választanod kellene, melyik lenne az a három kép, amire a legbüszkébb vagy, vagy egyszerűen csak valamiért a legjobban szereted?

- A legbüszkébb a Tésen készült fotómra vagyok, amit a National Geographic is kiválasztott. Álmom volt, hogy a képem ott legyen a NatGeo oldalán, mivel szeretem Steve MC Curry munkásságát.

Tés

Természetesen a balatoni képemre is büszke vagyok, ami közönség szavazattal első helyezést kapott. De büszke vagyok még azokra a fotókra is, amit a National Geographic a legjobb képek közé választott. Ezekből most a Szent István koronázása, A vár, Illetve a Szénrakodó c. képeket mutatom be.

Szénrakodó

- Számíthatunk arra, hogy több Knyaskó Ágnes képpel is találkozunk a jövőben, esetleg már van is olyan kihívás, amit kinéztél magadnak?
- Mindenképpen szeretném, hogy találkozzatok a képeimmel több fórumon. Jelenleg is részt veszek és a jövőben is szeretnék fotópályázatokon részt venni. Illetve hosszútávú terveim közt szerepel egy kiállítás az arra érdemes képekből.

Fotók: Knyaskó Ágnes