...de ma már jelentős egzotikus állat-populációval is számolhatunk. Magyarországon sokkal több kutyát tartunk, mint a fejlett európai országokban. Kutyatartó nemzet a magyar?

Míg az európai háztartásoknak csak mintegy 20-30 százalékában tartanak kutyát, addig a magyar háztartások közel 50 százalékában van kutya, ez körülbelül másfél millió háztartást jelent. És ez még csak a háztartások száma, a statisztikák szerint jelenleg Magyarországon 2 – 2,5 millió kutya él. Budapesten az arány még nagyobb, hiszen ott minden negyedik ember kutyatartónak számít. Ezzel az adattal ugyanakkor Magyarország nem tartozik a világ legnagyobb kutyatartó nemzetei közé, ahol a vezető az Egyesült Államok, őt követi Brazília, Kína, Oroszország és Japán. Európában Románia és Franciaország számít nagyobb kutyatartónak, de az ő számaik nem érik el a vezető országokét. Ugyanakkor területarányosan vizsgálva, Magyarországon igen magas az 1 km²-re és egy lakosra jutó kutyák aránya. 1 lakosra ma hazánkban 2 kutya jut, ami a legmagasabbnak számító adat a vizsgált országok körében.

Mindezek a számok több szektorra is hatással vannak. A gazdátlan kutyák száma – ami problémát jelent a társadalomnak, és kezelésükről gondoskodni kell – egy 2012-es adat szerint eléri a 100 ezret (de néhol 200 ezres adatról is olvashatunk), őket gyepmesterek fogják be és szállítják az állatmenhelyekre. Hazánkban 3200 gyepmesteri telep van, mintegy 110 hivatalos állatmenhely, és kb. 150.000 kutyát altatnak el évente. Az állatmenhelyeken összesen csupán 10 ezer kutyát tudnak elhelyezni. Mindezek fenntartása és kezelése, csakúgy, mint a kutyák elaltatása mind pénzbe kerül, általában az adófizetők pénzébe. Ez a kutyatartás negatív oldala, amit minden felelősen gondolkodó állattartónak ismernie kell, mielőtt kutyát vesz magához.

A kutya- és általában az állattartás egy másik gazdasági szegmensre is hatással van, ez pedig az állateledel piac, mely a sok kedvencnek köszönhetően igen prosperáló területe a gazdaságnak. Hihetetlen, de igaz, hogy az 5. helyen áll a piacok sorában az eladott termékek értékét tekintve (mögötte helyezkedik el például az ásványvizek piaca, a gyümölcslevek vagy a chips-ek piaca)!

A viszonylag fiatal állateledel-gyártás, mint iparág Magyarországon is folyamatosan erősödik, a gyárak bővítése, új cégek megjelenése a tendencia. Az iparág környezetbarát technológiával működik, hiszen az emberek által már nem elfogyasztható élelmiszer-ipari hulladékot hasznosítja, hogy abból jó minőségű állateledelt állítson elő. A fenti számok is alátámasztják, hogy előállítás növelése nem véletlen, emellett egyre több állateledel-forgalmazóval is találkozhatunk a városokban, sőt már az interneten, webshopokban is vásárolhatunk kutyakonzervet. Jellemző, hogy míg a vidéken élők még mindig inkább házi koszton tartják kedvenceiket, addig a városokban még a válság idején is rohamosan nőtt a kutyakonzervek forgalma, pedig ez fajlagosan jóval drágább, mint a szárazeledel. Mindeközben néhányan az utolsó forintjaikat költik élelmiszerre…

De ne lepődjünk meg ezen! Angol kutatások szerint ugyanis, az állattartók közel harmada megválna valamilyen értékes tárgyától, ha ezzel ki tudná fizetni kedvence állatorvosi költségeit, sőt a nők háromnegyede (!) gondolja ma úgy, hogy kedvence fontosabb számára bármely férfinál.