A helyszín a HÍD Aranyhegyi úti telephelye volt, tekintettel arra a január 1-jével alakult intézmény a számára tervezett Baross Gábor utcai épületet financiális okokból bizonytalan ideig nem foglalhatja el. Nem is meglepő, hogy maga a megbeszélés is egy inogó asztalláb megigazításával kezdődött…

A HÍD létrehozatalát egy tavaly nyári törvénymódosítás tette kötelezővé. Esztergom a járásszékhelyek közül speciális helyet foglalt el, hiszen városunk volt az egyedüli, amelyik nem üzemeltetett saját szociális intézményt: a családsegítést a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület (a továbbiakban: Máltai Szeretetszolgálat), míg a gyermekjóléti szolgáltatást a Gyermek Kert Alapítvány (a továbbiakban: Gyermek Kert) látta el egészen a tavalyi év végéig. Mindkét szervezet várossal kötött szerződését azonban meg kellett szüntetni, hiszen az új központ szervezési munkálatai kezdetén egyértelműnek látszott: ezek a feladatok Esztergomban csak egy önkormányzati intézmény kereteiben láthatók el.

Nem is meglepő, hogy a HÍD szakember gárdája elsősorban a fenti két szervezet korábbi alkalmazottaiból merítkezik, de rajtuk kívül pályázati úton közalkalmazotti státuszba kerültek korábban Dorogon tevékenykedő szociális dolgozók is. A törvénymódosítás lényege a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás közötti párhuzamok megszüntetése volt. A járásközpontokban – így Esztergomban is – felállított központok feladatai hatósági döntés-előkészítő tevékenységgel bővültek. Ezt a HÍD 6 esetmendzser alkalmazásával látja el, akik közül ketten a látogatás alkalmával is „terepen” teljesítettek szolgálatot.

Tordainé Vida Katalin a magalakulás óta megbízott vezetője a központnak. Szakmai tapasztalata és szintén évekre nyúló oktatói múltja alkalmassá teszik erre a feladatra. Tordainé elmondta, hogy a megalakulás óta a járási hivataltól 300 feletti iratanyag,a gyermekjóléttől 200 folyó ügy került át a HÍD 17 fős stábjához.

Az esetmenedzserek elmondták, hogy eleinte szokatlan volt, hogy „nullától a halálig” szinte minden ügytípussal kell foglalkozni, mindezt úgy, hogy nincsenek pontos módszertani útmutatók és még a határidők is lerövidültek.

A korábban alapítványi alkalmazásban állók arra is rámutattak, hogy problémát okoz számukra az, hogy a környező településekkel is ki kell alakítani az együttműködést. Hiába van csak hat esetmenedzser, akik járási szinten látnak el feladatokat, más településeken még nem tudják eldönteni, hogy az általuk végzett alapellátás és a központ hatósági előkészítő feladatai mennyiben fedik egymást, mit kinek kell elvégeznie.

A delegáció tagja volt Eck András önkormányzati képviselő is, aki módosító indítványt nyújtott be annak érdekében, hogy az Önkormányzat a Máltai Szeretetszolgálattól is kérjen be ajánlatot arra nézve, hogy milyen költségek mellett tudnák ellátni a gyermekjóléti és családsegítő feladatokat.

A megbeszélés végére egyértelművé vált, hogy a szociális szférában dolgozók valóban elkötelezettek a munkájuk iránt és az egyes szervezetek kölcsönösen elismerik egymás tevékenységét. Így a HÍD dolgozói is üdvözöltél az Önkormányzat azon döntését, hogy a továbbiakban is jó kapcsolatot, gyümölcsöző együttműködést kíván folytatni a Máltai Szeretetszolgálattal azokon a területeken, amelyeken a karitatív szervezet általuk is elismert eredményeket tud felmutatni, s amelyekre vonatkozóan az önkormányzat azóta már ellátási szerződést is kötött a Máltaiakkal. Viszont remélik, hogy a saját helyzetük mind az elhelyezésük véglegesítése mind az asztallábak tekintetében stabilizálódni fog.