Az EMMI Esztergomi Speciális Gyermekotthoni Központ, Általános Iskola és Szakiskolában azóta nem 70, hanem annál jóval több évnyi fejlődés történt és mára már az ország egyik legjobb és legszínvonalasabb speciális intézményévé vált az ott dolgozók kitartó és lelkiismeretes munkájának köszönhetően.
Az elmúlt héten náluk jártunk.

Az intézmény több országos programban is részt vesz, ezek közül az egyik a tematikus napok programsorozat, melynek célja, hogy egy napon keresztül, minél több gyermek figyelmét felhívják egy-egy témára. A mostani nap témája a fenntarthatóság volt.

A gyermekotthon lakói számára ez a kérdéskör sokkal távolibb és homályosabb, mint más, korosztálybeli társaiké. Az otthon lakói zömmel olyan környezetből kerültek az intézménybe, ahol a szelektív gyűjtés, vagy a bolygó jövőjének veszélyeztetettsége eltörpült a rendszeresen felmerülő problémák kezelése, a napról-napra való élés, esetenként túlélés problémái mellett.

A pedagógusok változatos, mozgalmas programot állítottak össze, amely amellett, hogy figyelembe vette az életkori sajátosságaikat, maximálisan kiaknázta a témában rejlő lehetőségeket és egy meglepetés fellépő, Katus Attila személyében plusz élményhez is juttatta a meglehetősen zárt körülmények között élő fiatalokat.
A nap csoportfoglalkozásokkal indult az otthon iskola részében.

Értékvásár, vesszőfonás, környezetbarát mosószer készítése, fecskefészek építés, adalékmentes sütemény sütése, erdőfürdő Rendes Nikivel (akivel a Belső Erdő programban is részt vettek korábban) szerepelt a délelőtti palettán. A lányok 45 percenként vándoroltak az egyik „állomásról” a másikra.

A kézműves és életvezetési foglalkozások ismerősként köszöntek vissza, ám az erdőfürdő program, ahol nincs kézzelfogható tevékenység „csak” elengedni, ellazulni kell, több gyermeknek szokatlan volt, mivel az otthonba kerülésük előtt az életformájuk nem kifejezetten a természet befogadásáról, a harmóniáról szólt, illetve az intézményben is bár messzemenőkig támogató környezetben, de feszes keretek között élnek.

A környezetvédelem, környezettudatosság, fenntarthatóság ismerős fogalmak voltak a lányoknak, ám tartalommal nem igazán voltak megtöltve. A nap során közelebb kerültek azokhoz a mindennapokban megtehető, apró dolgokhoz, amelyek összességében mégis hozzájárulnak szűkebb és tágabb környezetünk megóvásához.

Megtudták, többek között, hogy a vegyszermentes mosással hozzájárulnak a föld vízkészletének tisztántartásához, valamint a vízhez kötődő élővilág, növények és állatok fajainak fenntartásához, az ökológiai egyensúlyhoz is. Ugyanígy megismerkedtek a fecskék létének, vagy a csomagolás mentes vásárlás, a szemét szelektív gyűjtésének fontosságával.
A környezettudatosság jegyében az intézmény a Fenntarthatósági napon, április 28-tól teljesen átállt a szelektív hulladékgyűjtésre. Ugyancsak ezen a napon került sor az udvaron a mezítlábas ösvény felavatására is.

Kora délután Katus Attila világ- és Európa-bajnok sportoló, életmód tanácsadó érkezett a lányokhoz. A többszörös világbajnok közös testnevelés óráját követően elmondta, hogy a környezetünk megóvásához nagymértékben hozzájárulunk azzal is, ha egészséges életmódot folytatunk, figyelünk magunkra.

A kiegyensúlyozott táplálkozás mellett a rendszeres mozgással rengeteg betegség megelőzhető, egészséges felnőttként, vagy szépkorúként nem kell gyógyszerek hegyeit magunkba tömnünk, ezzel pedig nem csupán a testünket kíméljük meg az idegen anyagoktól, hanem a folyóvízbe jutó, nem lebomló anyagoktól is megkíméljük a környezetet.

A sportoló azzal zárta a foglalkozást, hogy elmondta a lányoknak, hogy a legnagyobb érték az ember maga, jöjjön bármilyen környezetből. Minden egyes ember érték, tekintsen mindenki úgy magára!

Másnap David Attenborough: Egy élet a bolygónkon c. filmet nézték meg a gyerekek. majd azt követően a filmet beszélték meg. A nap további részében az ebédlőben közös foglalkozás zajlott a fenntarthatóság jegyében.

A programsorozatot Hámory Áron, az esztergomi Galagonya tanya tulajdonosa, gazdálkodó érkezett a lányokhoz. Áron családi gazdaságának működését mutatta be a lányoknak. Elmondta, hogy ő sem gazdálkodónak született, eredetileg biológus és vadgazda mérnök, akit érdekelt az egészséges táplálék beszerzése, majd előállítása. El sem kellett költöznie, itt a város szélén lévő gazdaságában tart állatokat és termeli meg a ma már keresett termékeit, melyekből kóstolót is hozott a lelkes hallgatóságának.

A fenntarthatósági napon azt is láthattuk, hogy a kertművelés a lányok számára sem idegen tevékenység. Az intézményben eddig is fontosnak tartották, hogy a mindennapokhoz kapcsolódó hasznos ismereteket is átadjanak az otthonban élőknek, ám a Magyarországon is egyre jobban érzékelhető éghajlat változás, a szélsőséges időjárási jelenségek, a covid alatt megváltozott világgazdasági struktúra váltás okozta kihívások, most az orosz-ukrán háború generálta várható gabona hiány tapintható közelségbe hozta az alternatív, vagy részben önellátó gazdálkodás megismertetését.
Az otthon mögötti hatalmas kertben a gyümölcsfák mellett sok ágyás várja, hogy beültessék. Némelyikben már fejesedik a saláta, érik a retek, hajt a borsó. az újhagyma.

A palántákat is helyben nevelik, az intézmény két, szakképzett munkatársának útmutatásait követve. Komoly üvegházban csíráznak a gumósok, növekednek a palánták, kerti, szoba és ágyás növények.

Kicsit olyan ez az üvegház, mint maga az otthon. Átmeneti időre, védett körülmények között, szakértő kezek segítségével, nagy odafigyelés mellett nevelkednek a palánták, élik mindennapjaikat a gyerekek, majd azt követően a növényeket kiültetik a kertbe, a lányok pedig kikerülnek az életbe.
A kikerülést követően, sok tényezőtől függ, hogy életerős növény válik a palántából, vagy sikeres, boldog ember az itt lakó lányokból.
Ám az üvegház, vagy az otthon nélkül jóval kisebb lenne az esély gyökeret verni, helyt állni a kinti világban.