A magyar Országgyűlés 2007. március 12-én, a lengyel Szejm március 16-án döntött úgy, hogy a sok évszázados közös történelemre, a két nép barátságára, együttműködésére tekintettel, március 23-át a magyar-lengyel barátság napjává nyilvánítja.

Esztergomban is kiemelt jelentőséggel bír az ünnep, hiszen Magyarország első fővárosának, Lengyelország első fővárosa Gniezno a testvérvárosa. A két város épp a sok ponton érintkező, egészen Szent István király koráig visszanyúló közös múlt miatt vette fel a kapcsolatot és írta alá a testvérvárosi szerződést.

994--995-ben téríteni érkezett Magyarországra Szent Adalbert ,aki itt tartózkodása alatt keresztelte meg, a történészek szerint inkább megbérmálta Szent István királyt Máig is ő az esztergomi egyházmegye védőszentje. Holtteste a róla elnevezett gnieznoi székesegyházban nyugszik. A mostani Bazilika helyén álló főszékesegyházat, melyet István alapított, szintén Adalbertről nevezték el. IV. Béla, Árpád-házi király lánya volt Szent Kinga, aki Esztergomban született,majd V. Boleszláv fejedelemhez ment feleségül, ma Lengyelország és Litvánia védőszentje. Testvére Boldog Jolán a gnieznoi fejedelemhez, Jámbor Boleszlávhoz ment férjhez. Sírja Gnieznoban van, a férje által alapított kolostorban.

Az esztergomi Erzsébet-parkban található a Sobieski emlékmű, melyet Esztergom visszavételének 250. évfordulójára állított 1933-ban a Mickiewicz Társaság, annak emlékére, hogy 1683. október 7-9. között a Párkányi csatában a Habsburg haderők III. Sobieski János lengyel király seregével egyesülve győzelmet arattak a török felett.

A csatában mintegy 8 ezer török maradt a csatatéren, vagy veszett a Dunába. A vesztes török had Esztergomba vonult vissza. A győzelem lendületében a Habsburg-lengyel seregek ostrom alá vették Esztergomot. A vár parancsnoka, Ibrahim pasa rövid alku után feladta a várat, és 1683. október 28-ával Esztergom 140 éves török megszállása véget ért.A diadal azért is jelentős volt, mert a török haderő olyannyira megroppant, hogy Magyarország teljes északi részéről sikerült őket kiszorítani.

A második Világháborúban Esztergom-Kertvárosban volt egy lengyel menekülttábor is, bár ennek mára már csak kevés nyoma maradt.

Városunkban több lengyel származású polgár él, működik Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat és a Magyar-Lengyel Baráti Társaság is.

Utóbbi tagjai arról tájékoztatták szerkesztőségünket, hogy az eddigi, helyi viszonylatban is jelentős megemlékezésre nem kerülhet sor, emiatt csak virtuálisan teszik azt meg.