Olyan munkák valósultak meg a program keretében, mint a Miklós-deák-völgyi vizes élőhelyek rekonstrukciója, erdei kistavak rehabilitációja, invazív fafajok visszaszorítása, illegális hulladéklerakás megakadályozása. Az Európai Unió által támogatott projekt nettó összköltsége 231 857 742 forint. A Pilisi Parkerdő Zrt. 2008 óta több természetvédelmi célú programot hajtott végre, a KEOP program befejezésével 2008 és 2015 között az erdőgazdaság természetvédelmi oltalom alatt álló kezelési területén közel 1.1 milliárd forintot fordított aktív természetvédelemre.

A korábbi „Parkerdő természetesen” projektek folytatásaként a Pilisi Parkerdő Zrt. három erdészetének területén komplex természetvédelmi beavatkozások valósultak meg. Az élőhelymegőrzési program keretében kikotorták a hordalékot 3 db, kétéltű és hüllő fajoknak élőhelyet adó erdei kistóból, megelőzve azok feltöltődését. Megtörtént a kiszáradt pilismaróti Miklós-deák-völgyi tavak rekonstrukciója, ahol az erdei vízfelület létrehozása mellett vízi élőlények mozgását lehetővé tévő vízrendszert is kiépítettek. Természetvédelmi és településvédelmi szempontból is fontos feladat a csapadékvízzel való gazdálkodás: a tudatos vízgazdálkodásnak köszönhető a sok ritka és védett kétéltű, hüllő- és madárfaj, például a kövi rák, az erdei és a gyepi béka, továbbá a fekete gólya stabil jelenléte a Pilisben. A Miklós-deák-völgyi tavak fontos funkciója, az erdei vízfelület növelése mellett, a három tóból álló tórendszert tápláló Malom-patak hordalékát a közeli Pilismarót védelme érdekében visszatartották.

A projekten belül jelentős, nagy szakmai kihívást jelentő feladat volt az invazív, agresszívan terjedő fafajok – elsősorban a bálványfa – visszaszorítása, mely 158,3 hektáros közvetlen beavatkozási területet érintett. Ezzel mintegy 400 hektárra tehető a megtisztított terület nagysága. A biodiverzitás védelmezéshez és növeléséhez kulcsfontosságú feladat az invazívan terjedő idegenhonos fajok visszaszorítása. A tévesen ecetfaként is ismert bálványfa mára nem csak a települések környezetében, hanem sajnos az erdőterületeken is intenzíven terjed, kiszorítva így az őshonos növényfajokat. A Pilisi Parkerdő Zrt., erdőterületein 2008 óta pályázati forrásokból is rendszeres erőfeszítéseket tesz a bálványfa és más „betolakodó” növények visszaszorítására, ám valódi siker a települések lakosságainak segítsége nélkül nem várható. A kertekből való kivadulást és magszórást csak ők tudják megakadályozni.

Az illegális hulladéklerakás megakadályozására 11 sorompó került az erdőbe vezető utak bejáratához. Nyergesújfalu községhatárában, az erdőfoltokkal és gyepekkel borított értékes természeti területen található, elhagyott, funkcióját vesztett és tönkrement vasbeton szerkezetű épület bontása is megvalósult, így megtörtént a természeti környezet helyreállítása.

A pályázatok megvalósításához, a hosszú távú eredményességhez nemcsak erdészeti-természetvédelmi szakmai tudás, hanem szervezeti és pénzügyi alkalmasság és stabilitás is kel. Mivel ezeket a feltételeket a hazai állami erdőgazdálkodók teljesítik, a természetvédelmi célú pályázatok sikeresek lehetnek. A fejlesztések eredményeinek hosszú távú fenntartását a Pilisi Parkerdő Zrt. saját költségén végzi, a pályázat fenntartási időszakát követően is.
(A Pilisi Parkerdő Zrt. pályázatairól bővebben a www.parkerdotermeszetesen.hu oldalon olvashat.)

A főváros tágabb környezetében, 65 ezer ha-on gazdálkodó Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében lévő területek 62%-a védett, ebből 17% fokozottan védett. Olyan különleges tájakon kezeljük erdeinket, mint a Budai, a Pilisi és a Gödöllői Tájvédelmi Körzet, a Pilis Bioszféra Rezervátum, vagy a Szénások Európa Diplomás Terület. Ebből adódóan is mindennapi munkánk része a természetvédelem. Filozófiánk, hogy az aktív természetvédelem gazdasági tevékenységünktől nem elválasztható, a védelmi, a gazdasági, illetve a turisztikai szempontoknak is integráltan, gyakran ugyanazon az erdőterületen kell megvalósulniuk.
Csak így lehet az erdőkezelés hosszútávon fenntartható.