Luca napjához több népszokás is kapcsolódik, ami vélhetően arra eredeteztethető, hogy a Gergely-naptár bevezetésekor jó ideig ez a nap volt az év legrövidebb napja, szemben a mai téli napfordulóval, ami december 21-ére, esetenként december 22-ére esik.

Luca naphoz számtalan babona és hagyomány kötődik, így például ezen a napon tilos volt fonni, sütni, mosni, sőt nem volt ajánlatos kölcsönadni sem, mivel a hiedelem szerint az elkért dolgok a boszorkányok kezére kerülhettek. Magyarországon Luca-napon a család minden tagjának sütnek egy lucapogácsát, és egyikbe pénzdarabot rejtenek el. Aki ráharap, szerencsés lesz.
A Luca-naptár is a régi magyar Luca-hagyománykör egyik eleme, e szerint a következő év januárjában olyan idő lesz, mint Luca napján volt, februárban pedig olyan, mint Luca másnapján, és így egészen karácsonyig, ami már a következő decemberi időjárást mutatja meg.

Az időjárás mellett a következő év termését a Luca-búza ültetéssel próbálták megjósolni elődeink, akik Luca napján búzaszemeket kezdtek csíráztatni a kemence közelében, amelyek karácsony tájára nőttek ki. Azt tartják, ha karácsonyra kizöldül, jó termés várható.

A hagyománykörhöz tartozik még, hogy Luca napjának hajnalán a gyerekek körbejárták a házakat, és lopott fán vagy szalmán térdepelve mondókákkal bő termést és jószágszaporulatot ígértek kisebb ajándékokért cserébe, és átkokat, ha nem kapnak ajándékot. Sőt szintén Luca napkor voltak szokásban bizonyos, finomnak éppen nem mondható tréfák is. Egyes vidékeken a legények leakasztották a kertkaput, máshol szétszedték a szekeret a gazda legnagyobb bosszúságára.

A néphit egyébként kétféle Lucát ismer: a jóságost és a boszorkányost. Ez utóbbi terjedt el a néphagyományban. Kevés olyan jeles nap van, amelyhez annyi szokás, hiedelem, jóslás, tiltás kapcsolódna, mind december 13-hoz, Luca napjához. Ez a nap éppúgy alkalmas volt termékenység varázslására, mint házasság-, halál- és időjóslásra, vagy bizonyos női munkák tiltására. A nap első látogatójából például a várható állatszaporulatra jósoltak. Ugyanis, ha Luca reggelén férfi lép a házba, a szaporodás bika lesz, ha pedig nőlátogató érkezik, üsző.

Luca napját az egész magyar nyelvterületen gonoszjáró napnak tartották, ezért mindenütt védekeztek a boszorkányok ellen. Fokhagymával dörzsölték be az állatok fejét, az ólak ajtajára keresztet rajzoltak, hamut szórtak a kapuk elé, lefekvés előtt fokhagymás kenyeret ettek, hogy szagával elriasszák a gonosz szellemeket, és elzárták a seprűket, nehogy azon nyargalásszanak a boszorkányok.

Ide kötődik a legismertebb hagyomány, a Luca-szék készítés is. Ezen a napon kezdték el faragni, úgy, hogy minden nap csak egyetlen műveletet szabadott rajta elvégezni, de karácsony szentestére készen kellett lennie. Az éjféli misére magukkal vitték, és ha ráálltak, meglátták a boszorkányokat.

A lányok ezen a napon 12 gombócot főztek. Mindegyikbe egy férfi nevét rejtették. Amelyik gombóc legelőször a víz felszínére jött, megmondta ki lesz a férjük.

December 13-án egyébként Szent Lucára emlékezünk, aki egy előkelő, nem keresztény szicíliai családban született. A fiatal lány azonban a keresztény hitre tért át és szüzességet fogadott, hogy életét Krisztusnak szentelhesse, majd mártírhalált halt hitéért. Példamutató tisztasága és alázatos élete folytán nevét a fény (lux) szóval is kapcsolatba hozták.