Nem véletlenül.

A régóta fürdésre is használt Hévíz tavat 1840-ben lecsapolták és feltöltötték. A forrásokat kiboltozták, és a mai napig a főút alatti alagútrendszerben folynak. Ezek a járatok a Fürdő Szálló felől és strand területéről megközelíthetőek voltak. Az 1930-as években az Esztergomi Takarékpénztár „pompás artézi strandja” kapcsán Esztergomot országosan az “elsőrangú fürdővárosok” közé sorolta a Pesti Hírlap tudósítója. Esztergomot Budapest Bádenjének kezdték nevezni.

A Műemlékem.hu a következőket írja aSzent István Ártézi Fürdő együtteséről:

Fedett uszoda

"A látogató túrizmus szempontjából igen népszerű, művi és táji értékben rendkívül gazdag történeti város fürdője, elegáns Fürdő-Szállója a Monarchia korában igen népszerű volt. A századforduló idejétől a II. világháborúig szinte évről évre épült, bővült és szépült a fürdő. Az Esztergomban kevés emléket felmutató, így ritkaságértékű szecesszió jellemzi az ekkor épült épületeket (uszoda, öltözőkabin-sorok.
Az 1927-es strandfürdő-terv és az 1930-ból való távlati rajz a fürdőtelepről jól mutatják a Malom u. mentén álló/állt fürdőket (1899-ben és 1912-ben épültek) és a versenyúszómedencét az öltözőkabin-sorral, napozóterasszal (1927). A ma is álló (azóta) fedett uszoda (1912) és a nagymedencét keretező kabinsorok (1927) Váczy-Hübschl Kálmán tervei szerint épültek szecessziós stílusban.

A Szent István Artézi Fürdő együttes épületei koruk stílusirányzatának, érték-képének megtestesítői, ahol a későklasszicizmus és a visszafogott, jelzésértékű szecesszió sajátos, érdekes, egyedi hangulatú együttélése valósul meg.
A szűk kis gyalogosutcában (Malom u.) álló uszoda rövid homlokzatai oromfalainak különleges formavilága magára vonja az arrajáró tekintetét. Mutatós, szinte játékos szecessziós stílusjegyeket fedezhetünk fel a stílusnak nem a lágy, hajlított formákból építkező, dél-európai jellegű, hanem a geometrikus szerkesztésű irányzatából. Kedves díszítőelem a színes, mázas kerámia-kocka és merész, öntudatos homlokzati elem az oromfalra állított beton víztartály. A trapéz-alakú emelkedő ablaksor szélső elemeit sajnos befalazták (kívülről vakablakok). Az eredeti üvegezés külön e célra legyártott egyedi, dombormintás üvegtéglákból készült (egy darabot a fürdőigazgató őriz).

A hosszhomlokzatok egyenletes ablakrendje az egykori kabin-sor szélességéhez igazodott. A kifelé lejtő ferde-könyöklőjű ablakok, ill. a nyílások közötti falszakaszokon a terméskő-lábazatba futó páros sáv-mélyítések a geometrikus díszítő-architektúra elemei.

Strandfürdő
Az esztergomi strandfürdő öltözőkabin-épülete igazolja, hogy egy ilyen egyszerű használatú épület is megtervezhető, kialakítható, fenntartható igényesen, környezetébe illően, architekturális értékeket felmutatva. A fedett uszoda geometrikus ihletésű szecessziós hangulatát idézi a jóarányú, kedves, üde építészeti gesztus-értékű lépcsőtorony, eredeti megoldás a "zsákutcás" feltárású kabin-sor, ötletes a bazilika kupolájára, a szent-tamás hegyi kápolnára, na és a strandéletre néző napozóterasz. Mind az igényes környezeti kultúra megtestesítői. Az intézmény mai vezetése részéről pedig igen becsülendő a fürdő történetének kiállítás-értékű bemutatása a falakon. Ismerjük, becsüljük meg értékeinket! Ez az egyik, sőt a legfontosabb célja e felterjesztésnek is!
állapot leírása:
Az épületegyüttes a folyamatos és intenzív használat mellett és ellenére a lelkiismeretes, nagy anyagi ráfordításokkal járó karbantartás miatt jó állapotban van."

Fotó: Kertész André 1917/ Esztergom Anno.