Speciális kiadványról beszélünk, melyben a tudomány és a fantázia ugyanolyan erővel bír, bár nem sci-fi-ről van szó, hanem inkább egy derűs, humoros, intelligens szellemi expedícióról. A szerző arra akarja rávenni az olvasót, hogy merjen szebb múltat álmodni a magyaroknak, még akkor is ha erre az elmúlt században vajmi kevés oka volt.

Az eddig főként társadalomtudományi és történelmi könyvek írásával foglalkozó Rácz András Szebb múltat! című új kötetével léptéket váltott és persze nem minden előzmény nélkül megalkotta a Capote-féle tényregény ellenpontját. Truman barátunk ugye minden tény vagy tényszerű részlet aprólékos felsorolásával és beépítésével alkotta meg egy eredeti történés betegesen pontos leírását, elbeszélését. András barátunk pedig a tudomány által eddig ismert tényekből, adatokból gyúrt új, derűs valót. A szerző a 20. század egy általa szabadon választott tizenhárom évéről ad számot úgy, ahogy sohasem történt meg. Az álomtörténelem könyv olvasásával megerősödhet bennünk a gyanú, hogy az 1526 óta tartó magyar borongós históriából, a keleti és nyugati hatalmak, érdekek, szövetségek satuszorításából úgy tűnik egyetlen út vezet az önállósódás, a szabadság és a tökéletes magyar megoldás felé: a fantázia. No meg a ráadás, a régi jó bevált magyar szellem szellemessége. Az író által e kötetben felölelt, már-már szinte meseszerűen szép 1929-től 1941-ig tartó időszak számos dicső döntést eredményezett. Rácz András képzelőereje még a legnagyobb államférfiakét is felülmúlja, hiszen olyan reciprokát kínálja a huszadik századi magyar történelemnek, melyben a lehető legrosszabb döntéseket hozták az ország vezetői. A kötet előszavában egy kisebbfajta tanulmányban veszi sorra a szerző az eredeti történelmi tényeket, a mára megváltoztathatatlannak és visszafordíthatatlannak tűnő folyamatokat, eseményeket. Ekként adja kezünkbe a labirintusszerű, bonyolult történet Ariadné-fonalát, hogy ne tévedjünk el, tudjuk merre megyünk a szerző fantáziája révén.

A Szebb múltat! tehát egy markáns pszeudo-valóság, egy alternatív történelem a kor vezető közéleti alakjaitól, a nemzetközi politikai életben jelentős szerepet játszó országok és szövetségeken át a korabeli sajtóból ismert kisebb-nagyobb gazdasági-művészeti-tudományos élet hírességeiig tartóan. Ezekkel épül fel Rácz András tollából a történelemkönyvekből ismert originál események és folyamatok magyarok számára optimálisnak mondható változata. Az író módszere sajátságos, bár néhány hasonlóan firnyákosan alkotó history-hackertől már ismerten az, ahogy sokszor nem tövestül tépi ki az eredeti történés gyökerét, hanem csupán néhány fokkal eltájolja arrébb, s így teszi tálalva hihetővé, s ez által kedvessé, olvasmányossá. Munkája rendkívül alapos és részletes, melyeket a korabeli újságcikkek, fotográfiák, plakátok, jellegzetes stílusa is erősít. Bevallhatjuk nyugodtan, hogy a könyv az átlagmagyar történelemtudásán is átment volna, mint eredeti, ha nem árulják az olvasónak, hogy ez bizony egy áltörténelmi retusált összegzés. A korszak legfontosabb magyar gondolkodóitól, íróitól, költőitől, újságíróitól, publicistáitól örökölt vízióban például az Erdéllyel újra unióra lépő független magyar állam első embere a Szent Koronával királlyá avanzsált Horty Miklós (lásd címlap). Mindezekkel együtt ne feledjük, hogy a szerző mert olyan bátor lenni, hogy az egész munka alapjaként megjeleníti azt a vágyat, mely oly régóta feszül sok magyar szívben: kiküszöbölni a magyar csorbákat, tehát a trianoni nemzetvesztést, a második világháborúban való részvételt, a holokausztot, a semlegesség elmaradását és a kommunista diktatúrának megágyazó kataklizmákat.