Hírek
2023. November 03. 09:00, péntek |
Belföld
Forrás: MTI
MASZSZ: 2024-ben legalább 15 százalékos béremelésre van szükség
A bérek reálértékének megőrzése érdekében jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum legalább 15 százalékos emelésére van szükség - közölte a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ).
A szakszervezet az idei magas infláció és az év közbeni minimálbéremelés elmaradása miatt azt javasolja, hogy a béremelést hozzák minél előbbre.
Arra is kitértek, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát (VKF) alkotó szakszervezeti konföderációk és munkáltatói érdekképviseletek elé került az a javaslat, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum 4 év alatt olvadjon össze, és a 2027-re kialakuló egységes minimálbér érje el az akkori mediánbér 60 százalékát. Ez az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló irányelv egyik lehetséges referenciaértéke. A javaslatról szóló egyeztetéseken felvetődött, hogy a megszűnő egységes garantált bérminimumot ágazati bértarifa rendszerek váltanák fel.
A MASZSZ álláspontja szerint a minimálbér felzárkóztatását a mediánbér 60 százalékára, valamint a szaktudás fokozott elismerésének fenntartását együttesen elérendő célnak kell tekinteni. Ez utóbbi valóban lehetséges egy jól működő ágazati bértarifa rendszeren belül is.
Ugyanakkor jelezték, az ágazati szint a magyar munkaügyi kapcsolatok leggyengébb szintje. Ezért a valamennyi ágazatra kiterjedő, stabilan jól működő ágazati bértarifát is magában foglaló ágazati kollektív szerződési rendszer kiépüléséig a Magyar Szakszervezeti Szövetség az egységes országos garantált bérminimum megszüntetését nem támogatja.
Kiemelték, hogy a szövetség számára 2024-et követően is elengedhetetlen az országos garantált bérminimum és a minimálbér közötti különbség reálértékének megőrzése.
Ezen felül az is fontos, hogy a szociális partnerek és a kormány közötti megállapodásnak részét képezze a versenyszféra munkáltatói számára megfogalmazott bérajánlás. Mind sávos, mind fix összegű, mind pedig olyan bérajánlást elképzelhetőnek tartanak, amely a várható infláció és a várható termelékenység javulását együttesen figyelembe veszi.
A MASZSZ szerint továbbra is szükséges, hogy a minimálbér(ek) megállapítása a kormány és a szociális partnerek megállapodása alapján történjen. Azt a javaslatot azonban, hogy az ezzel kapcsolatos tárgyalások fóruma már törvényben rögzítetten is a VKF legyen, nem fogadják el. Ugyanis a VKF-ben csak a versenyszféra szakszervezetei vesznek részt.
A szakszervezet álláspontja szerint a közszférában az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban (OKÉT) kell az egységes garantált bérminimumot meghatározni. Fontos azonban, hogy a kormány mint a közszféra munkáltatója vállaljon garanciát arra, hogy kész erről a kérdésről a közszféra szakszervezeteivel és önkormányzati érdekképviseleteivel valós, érdemi megállapodásra törekvő párbeszédet folytatni - mutatnak rá.
Ezek érdekelhetnek még
2026. Július 22. 16:00, szerda | Belföld
Bóna Szabolcs: ideje visszaadni az agrárkamarát a gazdálkodóknak
Ideje visszaadni az agrárkamarát a gazdálkodóknak - írta az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter a Facebook-oldalán kedden.
2026. Július 22. 14:00, szerda | Belföld
Forsthoffer Ágnes: azon dolgozom, hogy kevesebb legyen az indulat és több a kölcsönös tisztelet
Kevesebb indulat és több kölcsönös tisztelet megteremtésére törekszik Forsthoffer Ágnes, a köztársasági elnök jogköreit gyakorló házelnök, aki erről kedden napirend előtt beszélt az Országgyűlés ülésén.
2026. Július 22. 12:00, szerda | Belföld
Benyújtotta a kormány az ügynökakták feltárásáról szóló törvényjavaslatot
A lezárult társadalmi egyeztetés eredményeinek figyelembevételével benyújtotta a kormány a parlamentnek az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárását lehetővé tévő törvényjavaslatot
2026. Július 22. 12:00, szerda | Belföld
Trenkwalder: meghaladta a 2400 forintot a fizikai dolgozók átlagos órabére idén a második negyedévben
A fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére 2430 forint volt a második negyedévben, ami 8,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért 2240 forintos szintet
