Hírek
2023. November 03. 09:00, péntek |
Belföld
Forrás: MTI
MASZSZ: 2024-ben legalább 15 százalékos béremelésre van szükség
A bérek reálértékének megőrzése érdekében jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum legalább 15 százalékos emelésére van szükség - közölte a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ).
A szakszervezet az idei magas infláció és az év közbeni minimálbéremelés elmaradása miatt azt javasolja, hogy a béremelést hozzák minél előbbre.
Arra is kitértek, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát (VKF) alkotó szakszervezeti konföderációk és munkáltatói érdekképviseletek elé került az a javaslat, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum 4 év alatt olvadjon össze, és a 2027-re kialakuló egységes minimálbér érje el az akkori mediánbér 60 százalékát. Ez az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló irányelv egyik lehetséges referenciaértéke. A javaslatról szóló egyeztetéseken felvetődött, hogy a megszűnő egységes garantált bérminimumot ágazati bértarifa rendszerek váltanák fel.
A MASZSZ álláspontja szerint a minimálbér felzárkóztatását a mediánbér 60 százalékára, valamint a szaktudás fokozott elismerésének fenntartását együttesen elérendő célnak kell tekinteni. Ez utóbbi valóban lehetséges egy jól működő ágazati bértarifa rendszeren belül is.
Ugyanakkor jelezték, az ágazati szint a magyar munkaügyi kapcsolatok leggyengébb szintje. Ezért a valamennyi ágazatra kiterjedő, stabilan jól működő ágazati bértarifát is magában foglaló ágazati kollektív szerződési rendszer kiépüléséig a Magyar Szakszervezeti Szövetség az egységes országos garantált bérminimum megszüntetését nem támogatja.
Kiemelték, hogy a szövetség számára 2024-et követően is elengedhetetlen az országos garantált bérminimum és a minimálbér közötti különbség reálértékének megőrzése.
Ezen felül az is fontos, hogy a szociális partnerek és a kormány közötti megállapodásnak részét képezze a versenyszféra munkáltatói számára megfogalmazott bérajánlás. Mind sávos, mind fix összegű, mind pedig olyan bérajánlást elképzelhetőnek tartanak, amely a várható infláció és a várható termelékenység javulását együttesen figyelembe veszi.
A MASZSZ szerint továbbra is szükséges, hogy a minimálbér(ek) megállapítása a kormány és a szociális partnerek megállapodása alapján történjen. Azt a javaslatot azonban, hogy az ezzel kapcsolatos tárgyalások fóruma már törvényben rögzítetten is a VKF legyen, nem fogadják el. Ugyanis a VKF-ben csak a versenyszféra szakszervezetei vesznek részt.
A szakszervezet álláspontja szerint a közszférában az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban (OKÉT) kell az egységes garantált bérminimumot meghatározni. Fontos azonban, hogy a kormány mint a közszféra munkáltatója vállaljon garanciát arra, hogy kész erről a kérdésről a közszféra szakszervezeteivel és önkormányzati érdekképviseleteivel valós, érdemi megállapodásra törekvő párbeszédet folytatni - mutatnak rá.
Ezek érdekelhetnek még
2026. Április 16. 14:00, csütörtök | Belföld
Az euró bevezetéséről is egyeztetett a Tisza szakértője és Varga Mihály
Varga Mihály jegybankelnök meghívására bemutatkozó találkozóra ment a Magyar Nemzeti Bankba (MNB) Kármán András, a Tisza Párt költségvetési és adópolitikai szakértője.
2026. Április 16. 14:00, csütörtök | Belföld
Ásványolaj szövetség: 11,3 százalékkal nőtt a magyarországi üzemanyag-fogyasztás az első negyedévben
2026. Április 16. 09:00, csütörtök | Belföld
NAV: éjfélkor lejár a gépjárműadó befizetésének határideje
Szerda éjfélkor jár le a gépjárműadó befizetésének határideje. Még mintegy egymillió autós nem rendezte gépjárműadóját - figyelmeztetett kora reggel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
2026. Április 16. 07:04, csütörtök | Belföld
Magyar Péter lemondásra szólította fel a köztársasági elnököt
Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője lemondásra szólította fel Sulyok Tamás köztársasági elnököt szerdán, kettejük megbeszélésén. Az államfő a Tisza Párt vezetőjének elmondása szerint jelezte: \"megfontolja a felvetést\".
