Először is fontos különbséget tenni a rovarharapás és rovarcsípés között. A rovarharapás során az állat “belénk harap” szájszervével, eközben betegségeket kaphatunk el, méreganyagot viszont nem juttatnak belénk. A szúnyog , kullancs, bolha, egyes pókok stb. “csípése” valójában rovarharapásnak minősül. A méh- vagy darázscsípés során méreganyag kerül a szervezetünkbe, ami nem csak helyileg okozhat viszketést , duzzanatot, hanem akár bele is halhatunk, ha allergiás reakció alakul ki (szisztémás reakció, anafilaxia, keringésösszeomlás stb.) Ez a magyar nyelven egyedülálló cikk a méhcsípést, darázscsípést tárgyalja, a legmodernebb nyugat-európai ajánlásokat és készítményeket ismerteti, részletes forrás a cikk alján.

Méhcsípés után távolítsa el a fullánkot minél hamarabb, de ne csípje össze az ujjaival!

A darázs többször képes csípni, mivel fullánkját vissza tudja húzni. Méh csak egyszer tud csípni, a csípés után a fullánk és kis “méregzsák” sokszor a bőrünkben marad.

Méhcsípés esetén a méreg néhány másodperccel a csípés után szabadul fel, ezért jó, ha csípést követően mihamarabb sikerül a méhet odébb seperni, a fullánkot eltávolítani. A fullánkot mindenképp érdemes kiszedni, mert a bőrben maradva gyulladást okozhat (ún. idegentest-reakció). Fontos, hogy a fullánkot/méregzsákot ne két ujjunkkal próbáljuk meg kivenni, mert összenyomva a maradék méreg is a bőrünkbe kerül, ami fokozza majd a tüneteket. Ehelyett pöcköljük ki, vagy valamilyen élesebb tárggyal (kés, bankkártya, kettétört kisebb ág éle), húzó mozdulattal távolítsuk el a fullánkot!

Kisebb tünetek helyileg – viszketés, duzzanat kezelése

A csípés után helyileg bőrpír, 1-5 cm-es duzzanat jelentkezik, ami perceken belül a csípés után jelentkezik, és néhány órán belül megszűnik vagy jelentősen enyhül, bár egyes esetekben a duzzanat 1-2 napig megmaradhat. A csípés helyét lemoshatja vízzel, szappannal, fertőtleníteni azonban nem szükséges. A vakarás nem tesz jót, ezért is célszerű a gyerek körmét rövidre vágni.

Végtagot ért csípés, duzzanat esetén a végtagot emeljük meg, polcoljuk fel! Hideg borogatás, óvatos jegelés javasolt, lehetőleg kis nyomást kifejtve. Óránként 15-20 percig jegeljük a területet, de fontos, hogy a jég ne direkten érintkezzen a bőrrel, mert fagyási sérülést okozhat. A strandon a limonádéból a jégkockákat, otthon a fagyasztóból a fagyott borsót kivéve, vékony textilbe rakva óvatosan fejtsünk ki enyhe nyomó hatást a területre.

Viszketés, duzzanat esetén allergiaellenes szer, antihisztamin adható, ilyet mindenképpen érdemes magunkkal vinni a nyaralásra. Sok hatóanyag létezik, de ne a legnépszerűbb szert használja: az antihisztaminokról itt írtam részletesen.

A hazánkban rendkívül népszerű antihisztaminos, dimentinden-tartalmú gélt helyileg lehet kis felületen a csípésre kenni (hiszen nagyon kis mennyiségben szívódik fel a bőrről), de ez akár még olajat is önthet a tűzre: a bőrt érzékenyítve kontakt bőrgyulladást okozhat. Éppen ezért a szakirodalom ezeket a készítményeket nem javasolja, helyette szájon át antihisztamint ajánl.

Fájdalom- és gyulladáscsökkentőként ibuprofen adható szájon át, ezeket recept nélkül lehet kapni a gyógyszertárban (gyári nevén Nurofen, Advil ultra, Algoflex, Dolgit, Ibumax, Rapidophen, stb.)

Helyi duzzanat esetén enyhe szteroidos krém használható, ami képes enyhíteni a panaszokat. Hatóanyagként CSAK a hidrokortizon javasolt az ajánlások szerint, ez hazánkban Laticort, Locoid néven érhetők el, receptkötelesen, de ezekkel érdemes csínján bánni és tényleg csak akkor használni, ha jelentős a duzzanat és erős panaszokat okoz.

A szakirodalom javasolja a Solarcaine spré használatát, ami egy aloe-verás, lidokainos, érzéstelenítő-hűsítő spré, hazánkban nem kapható, de Ebayről megrendelhető.

A gyógyszertárakban vagy akár a drogériákban sokféle csípés utáni, többnyire gyógynövényeket tartalmazó, hűsítő jellegű krém található (pl.: Antivakarin krém), ezekről tudományos vizsgálat híján nem tudok nyilatkozni, érdemes kipróbálni őket. Fontos megjegyezni, hogy egyéni érzékenység függvényében ezek is okozhatnak helyileg bőrgyulladást, ezért érdemes ezt szem előtt tartani használatuk során! Egyes tapasztalatok szerint a félbevágott paradicsom, citrom a bőrre helyezve segít enyhíteni a tüneteket, ezt ki lehet próbálni, de ezen házi praktikákról semmiféle vizsgálatot, állásfoglalást nem találtam.

A kalcium használata méhcsípésre vagy darázscsípésre teljesen értelmetlen, ugyanis hatástalan. A kalcium csodaszerként történő alkalmazása népszerű tévhit hazánkban, amiről már többször írtam.

Nagy helyi reakció kezelése (több mint 10 cm-es duzzanat)

Az emberek 10%-ánál az átlagosnál sokkal nagyobb bőrpír, gyulladás és 10 cm-nél nagyobb duzzanat alakul ki (ez az ún. “large local reaction”, azaz nagy helyi reakció). Ilyenkor a csípés követő 1-2 napon folyamatosan növekedik a duzzanat, tipikusan 48 órával a csípés után a legrosszabb a helyzet, a tünetek azonban 3-10 nap alatt megszűnnek.

A nagy helyi reakció kezelésénél ugyanazokat érdemes csinálni, amiket a kisebb tüneteknél leírtam fentebb, PLUSZ szájon át pedig érdemes egyszeri alkalommal szteroidot adni (pl.: a metilprednizolont tartalmazó Medrol tabletta, felnőtteknek 40-60 mg összdózis; gyerekeknek 0,5 -1 mg/kg). Esetleg helyileg hidrokortizon szteroidos krémet ki lehet próbálni, hátha az is elég (hazánkban Laticort, Locoid néven érhetők el). Magánrendelésemen ezeket a gyógyszereket felírom pácienseimnek.

Bakteriális felülfertőződés – sokszor tévesen adnak antibiotikumot

Az emberek 10%-át érintő ún. nagy helyi reakciót sokszor gondolják tévesen bakteriális felülfertőződésnek és adnak indokolatlanul antibiotikumot. A különbség, hogy míg bakteriális felülfertőződés esetén a csípést követő 3-5 nappal fokozódnak drasztikusan a tünetek, a bőrpír, duzzanat és fájdalom, addig a nagy helyi reakció a csípést követő 3-5 nappal már enyhülőfélben van.

Előfordulhat, hogy a csípés helyétől kiindulva a nyirokelvezetés mentén egy bőrpír-csík jelenik meg.

Ebből sokra következtetni nem lehet, mert bakteriális felülfertőzés és sima, úgynevezett nagy helyi reakció esetén is előfordulhat nyirokérgyulladás.

Kell-e félni a tetanusztól, kell-e emlékeztető oltás?

Nem, a csípések ilyen szempontból tiszták, a tetanus akkor jön szóba, ha például egy seb földdel szennyeződik vagy lábunkba beleáll egy régi, földes-rozsdás szög.

Azonnal hívja a mentőket, ha a csípés után…

-ha rekedtséget, nehézlégzést, sípoló légzést észlel
-a csípés a szájat, nyelvet, torkot érte (ez különösen veszélyes a duzzanat miatt)
duzzadni kezd az arca, nyelve, füle, szeme
-hányingere van, hányás/hasmenés jelentkezik
-ájulás, szédülés vagy gyengeségérzés fogja el.

Ez a súlyos “allergiára”, ún. anafilaxiás rohamra utal, amibe percek-órák alatt bele is halhat. Hogy kinél mekkora esélye van a súlyos allergiás reakciónak, mikor érdemes a gyereket allergológiai vizsgálatra vinni, egy későbbi cikkemben lesz szó.

Take home message, azaz útravaló tudnivaló: csípés esetén hideg vizes/jeges borogatás, szájon át antihisztamin és ibuprofen használható, nagy helyi reakció esetén szteroid javasolt szenvedés helyett. Kipróbálhatjuk a recept nélkül kapható krémeket is.

Dr.Novák Hunor