Dr. Pénzes István

1941. augusztus 20-án született a Nógrád megyei Hugyagon. 1959-ben érettségizett Balassagyarmaton, a Balassi Bálint Gimnáziumban. Orvosdoktori diplomáját 1965-ben szerezte a „Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán”. Az egyetemi évei alatt három éven keresztül az I. sz. Kórbonctani és Kísérletes Rákkutató Intézetben dolgozott, két éven keresztül önállóan medikus csoportokat oktatott.

Az egyetem befejezése után az Esztergom V. T. Kórház Sebészeti Osztályára került, ahol egy rövidebb megszakítástól eltekintve 1974-ig dolgozott. A sebészi tevékenység mellett aneszteziológiával és intenzív terápiával is foglalkozott és utóbbiból 1971-ben, sebészetből 1974-ben szakképesítést szerzett.

1974 februárjában – Petri professzor meghívására – a Szegedi Orvostudományi Egyetem I. Sz. Sebészeti Klinikájára került, tanársegédi beosztásba. A Klinikán korán bekapcsolódott a Kulka professzor által vezetett, a különböző eredetű légzési elégtelenség problematikáját vizsgáló tárcaszintű kutatási főirányhoz tartozó téma tanulmányozásába. Ezen tudományos téma, illetve Kulka professzor kiemelkedő szakmai tudása, embersége, bravúros sebészi manualitása, egyénisége meghatározó volt orvosi magatartásának kialakításában. A tudományos munka során nyert eredmények egy részét foglalta össze az 1980-ban sikeresen megvédett kandidátusi disszertációja.

1979. július 16-ától az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetben újonnan szervezett 24 ágyas Aneszteziológiai és Intenzív Betegellátó Osztály osztályvezető főorvosaként dolgozott. A Szegeden elkezdett, Kulka professzor által vezetett tárcaszintű téma kutatását Budapesten tovább folytatta. Ebből a kutatásból született az 1992. februárjában sikeresen megvédett doktori értekezés, melynek címe „A poszoperatív légzési elégtelenség.”

1991. július 8 - 2006. június 30 között a Semmelweis Egyetemen újonnan létesített Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék, majd Klinika, egyetemi tanára, igazgatója volt. A Tanszék/Klinika a magyar, német és angol nyelven folyó medikus oktatás mellett végzi a szakorvos-, orvostovábbképzést, és az aneszteziológus és intenzív terápiás szakasszisztens képzést is. A Semmelweis Egyetemen töltött évek jelentik szakmai karrierjének kiteljesedését.

Igazgatósága alatt egy OTKA, négy ETT, két Felsőoktatási Programfinanszírozási Pályázat (PFP) témavezetője volt. Az Ulm-i Egyetem Aneszteziológiai Klinikájával közös kutatási projekteket vezetett. Közleményei száma 120 felett van, több közülük „Nívódíjban” részesült. A graduális és postgraduális oktatás színvonalát emelte az 1992-ben és 1993-ban megjelent egyetemi jegyzet, 1995-ben, 1998-ban és 2003-ban kiadott, Lencz professzorral közösen szerkesztett Egyetemi Tankönyv, illetve szerkesztésében 1997-ben megjelent monográfia. 2000-ben ”Az újraélesztés tankönyve” és 2004-ben – egyik munkatársával közösen összeállított – „A lélegeztetés elmélete és gyakorlata” című monográfia került kiadásra.

Fontosabb kitüntetések és elismerések:

-Címzetes egyetemi docens (1982) és Kiváló Oktató (1986 OTE)
-A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje 1997 („gyógyító és oktatási tevékenysége elismeréseként”)
-Széchenyi Professzori Ösztöndíj 1999
-Apáczai Csere János-díj 2006
-Semmelweis Egyetem címerével díszített Aranygyűrű 2006
-Boros Mihály Diploma 2008 („iskolateremtő oktatói és tudományos életművének elismeréseként”)
- Esztergom Díszpolgára 2009
Fontosabb társasági tagságok:
-MTA Orvosi Tudományok Osztálya: „Sürgősségi és Intenzív Ellátás Munkabizottság” - elnök
-Szakmai Kollégiumi tagság: aneszteziológia és intenzív terápia, traumatológia (1993-1999), gerontológia (1993-1999), oxiológiai-sürgősségi, honvéd és katasztrófaorvostani,
-Aneszteziológai és Intenzív Terápiás Grémium: elnök (1993-2008)
-Oxiológiai és Sürgősségi Betegellátó Grémium: társelnök (1993-tól)
-Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság: vezetőségi tag
-Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Kardiopulmonalis Szekciója: vezetőségi tag
-Fővárosi ÁNTSZ: szakfelügyelő főorvos (15 évig)
Legnagyobb szakmai sikerének tartja, hogy munkatársai közül 14-en osztályvezető főorvosok lettek, 5 fő szerzett tudományos minősítést (4-en közülük még a Klinikán dolgoznak), és 3-an vannak annak közelében.