A kérdőíves felmérés teljes elemzése ITT elérhető!

A kérdőívben a 18-30 év közötti kitöltők azzal kapcsolatban is kifejthették a véleményüket, hogy a városnak milyen irányba kellene haladnia ahhoz, hogy versenyképes és vonzó tudjon maradni a fiatalokért vívott országos versenyben. A kérdőív eredmények társadalomtudományos elemzésén kívül rámutat, hogy a fizikai infrastruktúra és a helyi közösségek fejlesztése kéz a kézben kell, hogy járjanak Esztergom esetében – ezen célok eléréséért pedig az önkormányzatnak össze kell fognia a város lakosságával, utóbbinak pedig saját közösségeit kell megszerveznie. A fiatalok számára egy ilyen lehetőséget szeretne nyújtani az AlterEgom is – írták közleményükben a kezdeményezés szervezői.

„Kíváncsiak voltunk arra, hogy a helyi fiatalokban milyen érzések vannak a meghatározó helyi intézményekkel és magával a várossal szemben. Megállapítottuk, hogy egy ötös skálán a fiatalok 2,18- asra értékelték az önkormányzat, 2,8-asra az egyház, 2,86-osra a kis civil szervezetek (pl. sakkozó klub, nyugdíjas klub, néptáncosok), 2,82-esre a nagy civil szervezetek (pl. Aranysólyom Lovagrend, zeneiskola, cserkészet), 3,25-ösre a helyi iskolák és 3,55-ösre a helyi sportegyesületek közösségszervező tevékenységét, melyek megmutatják, hogy az alulról szerveződő, de még inkább az intézményi közösségszervezés hiányosságokkal küzd Esztergomban a fiatalok véleménye szerint” – olvasható az elemzésben.

Kitérve arra is, hogy egy hatos skálán pedig 3,35-öt értek el a nagyobb vállalatok – az érték azt mutatja, hogy ennyire tudtak becsatlakozni a város életébe. A kérdőív végén a fakultatív kérdéseknél az is kiderült, hogy a 3 fölötti értékhez itt leginkább az járul hozzá, hogy a nagyobb vállalatok (500+ foglalkoztatott) munkalehetőségeket adnak, valamint fizetik a helyi iparűzési adó jelentős részét, ezzel a város boldogulását nagyban elősegítik – a közösségszervezésben azonban annál kevésbé vesznek részt.

A fiatalok kifejezetten ezeken a területeken tartanának igényt fejlesztésekre:

1. Fiataloknak szervezett helyi programok – egy hatos skálán maximum 3-asra értékelte ezeket a kitöltők 80 százaléka.

2. Szórakozóhelyek – arra a kérdésre, hogy „Mi a legjobb szórakozóhely Esztergomban?” a kitöltők 42 százaléka válaszolt ’nincs ilyen’ válasszal (második helyezett a Kaleidoszkóp Ház a szavaztok 16,7 százalékával), emellett a kitöltők 77 százaléka szerint a szórakozóhelyek fejlesztésre szorulnak a városban.

3. Fizikai infrastruktúra – gyenge vagy hiányos állapotban vannak az úthálózatok 88 százalék szerint, a tömegközlekedés 87 százalék szerint, a bicikliutak a kitöltők négyötöde szerint.

4. Kulturális események, koncertek – előbbieknél a kitöltők 66,8 százaléka, utóbbiaknál 57,5 százaléka nem elégedett az elérhető színvonallal.

5. Mozi jelenléte – a kérdőívet kitöltők 70 százaléka szerint csak az számít elfogadhatónak, ha a városon belül elérhető legalább egy filmszínház.

Milyen szerep jut Esztergomnak a fiatalok életében

A fiatalok részvételére is kíváncsiak voltak a kérdezők. Arra, hogy jelen pillanatban mennyire vesznek részt a város életében és hogy jövőbeli terveikben milyen szerep jut Esztergomnak.

Az Esztergomhoz kötődő jövőbeli munkavállalásra a fiatalok egy hatos skálán átlagosan 3,82-es mértékben lettek volna hajlandóak – sokan írtak viszont 5-ös, 6-os értéket, ami arra mutat rá, hogy egy jelentősebb kisebbség mindenképpen a városban szeretne munkahelyet találni.

Fontos megjegyezni, hogy a helyi aktivitás és az Esztergomért érzett kötelességérzet szintje ellentétes: míg a megkérdezettek a fesztiválok és a kultúra (közepes értékek) kivételével szinte teljes passzivitásról számolnak be a helyi politika, vallásgyakorlás, a szórakozás és a sportesemények terén, addig a kitöltők 76 százaléka azt állította, hogy közepesen sok, vagy sok energiát lennének hajlandóak beletenni a város fejlődésébe.

Az „elvárt válasz” torzító hatását figyelembe véve is kiemelkedőnek számító eredmények potenciált jelenthetnek mindazok számára, akik a fiatalság aktivizálását és a fiatal közösség konstruktív, civil összefogását tűzték ki célul – mint például az AlterEgom.

Összefoglaló

Az elemzések után azt szűrték le a kérdezők, hogy a helyi fiatalok számára Esztergomot elsősorban két tényező jelentős fejlesztése tehetné vonzóbbá: a helyi infrastruktúra és a fiatal közösségek fejlesztése.

Az esztergomi polgároktól önállóan induló kezdeményezések az utóbbi, azaz a közösség-fejlesztés esetében lehetnek sikeresek. A nyugat-európai országokban például a kisvárosok rehabilitációja is a civil szektor bevonásával zajlik, az úgynevezett „közösségi fejlesztés” pedig egyre inkább teret nyer. A közösségi fejlesztés által az állampolgárok is be vannak vonva a város fejlesztésébe, valamint a helyi közösségeikben az emberek képessé válnak arra, hogy befolyásolják a sorsukat alakító körülményeket.

A kérdőívbe igyekeztek a helyi fiatalokat célzó közösségi fejlesztési ötleteinket is bevonni.

Ezek közül kiemelendő a közös városi diákönkormányzat ötlete (középiskolák számára), valamint a végzős középiskolásoknak helyi fiatalok által megszervezett, átfogó – közép és felsőoktatási pályaorientációs események terve. Mindkét ötlet elsöprő támogatásban részesült – a pályaorientációs eseményt például erősen támogatta a kitöltők 90 százaléka. Ezenkívül kiemelendő a Fiatal Vállalkozók Program, mely helyi mentorok bevonásával segítené az Esztergomban vállalkozást indítani szándékozó fiatalokat. Ezen projekt a helyi innováció és versenyképesség növelését célozná meg, de a kölcsönös segítségnyújtás által az esztergomi vállalkozók intergenerációs közössége is szorosabbra fűződhet.

A másik kulcstényező, az infrastrukturális fejlesztések, ami alapvetően az önkormányzat és a helyi politika mindenkori feladata. A kérdőíves adatgyűjtés azt is megmutatta, hogy mely területeken szükségesek átfogó fejlesztések a fizikai infrastruktúrában és a kultúra központilag szervezett intézményeiben (a fesztiválok, koncertek, szórakozási lehetőségek területén mindenképpen, és a kérdőív alapján egyöntetű helyi kérés az állandó mozi jelenléte is).

„Véleményünk szerint hatékony közösségfejlesztés csak a megfelelő fizikai infrastruktúra biztos talaján tud elkezdődni Esztergomban, így ennek kiépítése és/vagy továbbfejlesztése a fiatalok meglátásait mérlegelve kulcsfaktor a város jövőjét illetően. A fejlesztési ötletek közvetítése és a helyi fiatalság képviselete a fent kifejtett eszközökön keresztül csak egy helyi fiatal szervezet keretében lehetséges. Örömmel jelenthetjük, hogy erre nem csak a szándék van jelen, hanem már a megvalósítás is zajlik. A kérdőívet indító csoportunk, az AlterEgom megtartotta első gyűlését február során és jelenleg lelkes, új tagokkal közösen haladunk egy egyesület megalakítása felé. A kérdőív eredményeinek közzététele után megnyílt a lehetőség arra, hogy az abban kirajzolódó irányvonalakon elindulva, a szavak szintjétől elrugaszkodva tettekben is a helyi fiatalok érdekeit tudjuk képviselni, valamint hogy a fiatalság számára közösségi és szakmai fejlődést biztosító lehetőségeket tudjunk nyújtani. Az AlterEgom pontosan ezen célokért szeretne küzdeni, képviselve a fiatalok kérdőívben kifejezett meglátásait és elképzeléseit. Reméljük, fenti írásunkkal és jelen kutatásunkkal meggyőztük a helyi fiatalokat, a lakosokat, a lokálpatriótákat és az önkormányzat képviselőit azzal kapcsolatban, hogy a jövőben érdemes lesz az AlterEgom helyben tevékeny tagjaival együttműködni a fiatalok, és rajtuk keresztül az egész város érdekében” – írták a felmérés készítői.