Városlista
2024. július 19, péntek - Emília

Hírek

2012. Január 07. 14:36, szombat | Belföld
Forrás: mno.hu/MTI

Mi történhet, ha megcsikizzük? - VIDEÓ

Mi történhet, ha megcsikizzük? - VIDEÓ

Különös állatkísérletek segítségével kutatják a nevetés fejlődését brit tudósok: azt vizsgálják, milyen hangokat adnak ki csiklandozás közben az állatok.

A kutatáshoz az internetet is használják, a YouTube-on ugyanis számos „nevető” állatról találni videót.

Mint a BBC hírportálján olvasható, Marina Davila-Ross, a Portsmouth-i Egyetem kutatója már évek óta foglalkozik a témával, miután felfigyelt arra, hogy például a gorillák „nevetése” mennyire hasonlít az emberekére. Kollégáival először emberszabású majmokat csiklandozott, hogy összehasonlíthassa az általuk kiadott hangot az emberi nevetéssel.

A kutatás során – amelyről tanulmányt is megjelentettek 2009-ben a Current Biology című szaklapban – számos akusztikai hasonlóságot dokumentáltak. Arra a következtetésre jutottak, hogy ezek az emberszabású majmok és az ember nevetésének közös evolúciós eredetére utalnak. A kutatást vezető Davila-Ross szerint így elmondható, hogy a nevetés legalább 30-60 millió éves.

Az állatok „nevetése” más tudósok fantáziáját is megmozgatta. Jaak Panksepp, aki jelenleg a Washingtoni Állami Egyetem állatorvosi karán tanít, évekkel ezelőtt egereken kezdett el „kísérletezni”.

A rágcsálók csiklandozása még a kutató számára is meglepő eredményt hozott: az állatok egészen magas – az emberi fül számára nem hallható – cincogó hangot adtak ki, ugyanolyanokat, mint amikor egymással játszottak. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy kutatásaik során a nevetés egy ősi formáját fedezték fel.

De ha olyan különböző állatok, mint a patkányok és a főemlősök nevetnek, ha csikizik őket, mi vajon a helyzet a többi állattal? Marina Davila-Ross most erre keresi a választ. „Az elmúlt években egyre több olyan kutatásról hallottunk, amelyben az állatok csiklandozás hatására hangot adtak ki. Ezt nagyon érdekesnek találtuk” – idézte fel a tudós.

A további kutatáshoz csapata egy internetes forráshoz, a YouTube videómegosztóhoz fordult, ahol rengeteg, állatokat szerepeltető felvétel található. Davila-Ross szerint egyre több állati viselkedést kutató tudós használja az internetet, hiszen ott rengeteg elemzésre alkalmas felvételt találni.

Egy egyszerű keresés is sok eredményt hoz: a csiklandozásra hangosan reagáló baglyokat, kutyákat, szurikátákat, pingvineket, sőt még egy tevét és egy delfint is. Davila-Ross csapata olyan állatokat keres, amelyek a csikizésre pozitív hangokkal reagálnak, vagyis örömet fejeznek ki.

A különböző fajok reakcióit vizsgálva többet tudhatunk meg a nevetés evolúciójáról – magyarázza a kutató, aki úgy hiszi, a nevetés fejlődése és a pozitív kommunikáció szorosan összefügg. A pozitív kommunikáció pedig, mivel ösztönzi az egymással való interakciót, fontos szerepet játszhatott a kommunikáció fejlődésében.

Ezek érdekelhetnek még

2024. Július 19. 08:17, péntek | Belföld

Csányi Sándor csalódott, de nem tartja kudarcnak az Eb-t

2024. Július 19. 08:16, péntek | Belföld

Szombatról elhalasztották a Balaton-átúszást

Csütörtökön a szervezők elhalasztották a szombatra tervezett Révfülöp és Balatonboglár közötti 42. Lidl Balaton-átúszást.

2024. Július 19. 08:15, péntek | Belföld

Pénteken és vasárnap napos, szombaton felhős idő várható

Pénteken és vasárnap napos, meleg idő lesz, de szombaton előbb a Dunántúlon, majd később a középső országrészben is felhős idő várható, néhol esővel

2024. Július 19. 08:13, péntek | Belföld

Rétvári Bence: elfogadhatatlan, ami a szolnoki kalandparkban történt

Elfogadhatatlan és felháborító az, ami a szolnoki kalandparkban készült videón látható - közölte Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön az MTI-vel.