Az állam is része annak az „egyre többen” kifejezésnek, amelyet említettünk. Pontosan ezért az állam is támogatja az állampolgárok nyugdíjjellegű öngondoskodását: méghozzá adókedvezményekkel.

Kezdjük a számokkal!

Minden nyugdíjmegtakarításra éves befizetéseink 20%-át igényelhetjük vissza adókedvezményként, az SZJA-nkból. Ezeknek azonban van legmagasabb lehetséges összege (plafonja) is, ez:
- a nyugdíjbiztosításokra 130.000 Ft / év,
- az önkéntes nyugdíjpénztárnál (ÖNYP) 150.000 Ft-ot igényelhetünk vissza minden évben,
- a nyugdíj előtakarékossági számlánál (NYESZ) pedig 100.000 Ft-ot évente.

Az alábbi cikkben a nyugdíjbiztosítások témáját járjuk körül. De jó ha tudjuk, hogy ezek az összegek össze is vonhatók, akár évi 280.000 Ft összegig.

Milyen biztosítás minősül nyugdíjbiztosításnak?

Természetesen millió különböző módja van annak, hogy gondoskodjunk magunkról nyugdíjas éveinkben (ingatlan és ingóság befektetések, bankbetétek, állampapír, stb.), de ezek legtöbbjére nyilvánvalóan nem vonatkozik külön adókedvezmény.

Jogszabály szabályozza, hogy mi minősül nyugdíjbiztosításnak:

- azok a befektetések, amelyek olyan konkrét lejárattal rendelkeznek, amelyek az aktuális jogszabályok szerinti nyugdíjkorhatárral egyezik meg (jelenleg ez az 1957 után születettek esetében egységesen 65 év, nemtől függetlenül),
- olyan befektetések, amelyek nem csak akkor szolgáltatnak, ha a biztosított nyugdíjba vonul, hanem akkor is, ha legalább 40%-os, maradandó egészségkárosodást szenved, illetve halála esetén is.

Mire elég az évi 130.000 Ft adókedvezmény?

Elsőre nem hangzik kevésnek, de annyira soknak sem az évi 130.000 Ft (tehát havi 10.833 Ft) adókedvezmény. De ha belegondolunk abba, hogy ez a pénz vagy a központi költségvetést vagy a mi pénztárcánkat gazdagítja, rögtön rájövünk, hogy ez összegtől függetlenül egy nagyszerű dolog számunkra.

De ha kicsit tovább gondolkodunk, nyilvánvalóan rájövünk, hogy nyugdíj-megtakarítást nem egy évre köt az ember, hanem 10, 15, 20, 25, stb. évre. És a jó hír az, hogy az adókedvezmény összege is hozzácsapódik a megtakarításunkhoz, így ez is kamatos kamattal nő.

Már havi 25.000 Ft befizetése után évi 60.000 Ft adókedvezményt kapunk, amely 10 év alatt a kamatos kamatokkal extra 120.000 Ft-ot hoz, 15 év alatt kicsivel több mint 300.000 Ft-ot, 20 év alatt közel 600.000 Ft-ot, 25 év alatt pedig közel 1 millió Ft-ot.
Ha pedig 50.000 Ft-ot fizetünk be, ezek az összegek megkétszereződnek…

Mindenkinek jár az adókedvezmény?

Azok közül, akik nyugdíjbiztosítást (vagy más nyugdíjjellegű megtakarítást) kötnek, azok vehetik igénybe az adókedvezményt, akik fizetnek SZJA-t. Ha alkalmazottként dolgozunk, nyert ügyünk van ebből a szempontból (minimálbér után is elég SZJA-t fizetünk a maximum adókedvezmény igénybevételéhez), de nem ez az egyetlen mód. Ha lakáskiadás után fizetünk adót, ezután is SZJA-ban fizetünk adót (15%), SZJA-t fizetünk, ha választott tisztségviselők vagyunk (önkormányzati képviselőként, polgármesterként, egyesületi és alapítványi tisztségviselőkként, stb.), külföldi munkajövedelem után, ha állandó lakhelyünk Magyarországon van és a társas vállalkozói kivételek után is 15% SZJA-t fizetünk. Ezeknek igényelhetjük vissza a 20%-át.

A nyugdíjbiztosítás adókedvezmény tehát olyan lehetőség, amelyik mikro szinten számunkra, makro szinten pedig az államnak is megéri. Win-Win.

KATA-s vállalkozóként is van lehetőség igénybe venni az adókedvezményt?

KATA-s vállalkozóként (ha nincs máshonnan befizetett SZJA-nk), csak a nyugdíjbiztosítás konstrukciója biztosít lehetőséget az adókedvezmény igénybe vételére. Itt azt kell tennünk, hogy keresünk valakit, akiben megbízunk, és aki fizet SZJA-t. Majd elindítani egy nyugdíjbiztosítást, ahol más a szerződő és más a biztosított.