Ki volt ez az ember és miért tartották fontosnak a családján kívül az idősebb esztergomi polgárok, az Esztergom Barátainak Egyesülete, valamint városunk képviselő-testülete, hogy emléket állítson neki?

Jobbra: Deák Ferenc utca 4.

Zeőke Szőke Pál (1914.-2000.) első generációs értelmiségi családból származott, apja kisgazda képviselő volt. A legitimista Szent István Társulat tagja volt. 1938-ban a Városháza közjogi osztályán dolgozott, a lengyel menekülteket, később a zsidókat igazoló bizottságok tagja volt. A nyilas uralom alatt bejáratos volt az ellenállói körökbe.

1945 után a Nemzetgyűlés titkárságán dolgozott, majd Komárom-Esztergom vármegyei főispán lett. Ellenállói múltja, a közigazgatásban szerzett ismertsége, Mindszentyvel való jó kapcsolata miatt a jobb- és baloldalon egyaránt elismert és támogatott személynek számított. Hitte, hogy minden adott lehet a békés, polgári építkezéshez, nem tudhatott Rákosi terveiről, sem arról, hogy a háborús állapotok fennmaradnak. 1946 augusztusában, mindössze hat hónap után el is vesztette a pozícióját. Mit tett ezalatt az idő alatt?

Mindszenty bíboros és Dr. Zeőke Szőke Pál. Fotó: regi.tankonyvtar.hu

Közbenjárt számos internált szabadlábra helyezéséért, a németek igazolási eljárása során vallotta, hogy „mindenki magyar”, még akkor is, ha éppen nem voltak igazoltak: védte az egzisztenciájukat. A Vörös hadsereg tisztjeivel viszont rossz viszonyt ápolt, és a kommunisták szemében a hercegprímással való kapcsolattartás is terhelő körülménynek számított. 1946-ban már a kormánypártból sem tudta senki megvédeni.

Mindszenty letartóztatása után őt is perbe fogták. A börtönben tüdővérzést kapott, kórházba került, ahonnan – állítólag korábban általa megmentett – zsidó orvosok megszöktették. Bujdosott, de nem tudta elhagyni az országot, ezért feladta magát. Ekkor beszervezték, de végül 1952-ben beszüntette ügynöki tevékenységét, amiért elveszítette az állását. 1956 után újra elővették: „kisgazda tevékenység” miatt. Szőke Pál élete jól példázza, hogy 1945 után nem csak az arisztokrata, hanem a teljes régi elitnek meg volt pecsételve a sorsa.

(Forrás: Bögre Zsuzsa: Politikai és egyház elit: egy 1945-1948 között kinevezett főispán politikai pályaképe.)

A volt Komárom-Esztergom Megyei főispánt Koditek Pál, az EBE elnöke méltatta az emléktábla avatásakor. Beszédét változtatás nélkül közöljük.

„Igen Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Megkülönbözetetett tisztelettel köszöntöm körünkben Anderson Zeőke Esztert, Dr. Zeőke Szőke Pál leányát. Külön is köszöntöm Csallóközi Zoltán Tamás urat, a Miniszterelnök-helyettesi kabinet képviselőjét, Gergely Attila urat, a Lánchíd Kör elnökét, valamint Hernádi Ádám polgármester urat és Kedves Valamennyiüket!

Esztergom városa és a kistérség – stratégiai helyzete okán - különösen sokat szenvedett az ostrom alatt. 1944.karácsonyától 1945. március 21.-ig Esztergom frontváros lett, a város kétszer cserélt gazdát. Hazánkban Esztergom volt a leghosszabb ideig ostromlott város.
A közelgő front ellenére Dr. Serédi Jusztinián hercegprímás – 1944 decemberében, a német városparancsnok felszólítása ellenére – sem hagyta el székvárosát, híveivel együtt élte át az ostrom megpróbáltatásait. Példaadása erőt adott az ostromlott város polgárainak a borzalmak elviseléséhez!

Miért is ezzel a felvezetéssel kezdem Dr. Zeőke Szőke Pál főispán emlékezetét felidéző gondolataimat?
Azért, mert a Katolikus Egyház és vezetőjének helytállása hatott a lakosság lelkére, későbbi politikai állásfoglalására, amely az 1948-es kommunista hatolom átvételig meghatározó lett Esztergom és részben a megye politikai küzdelmeiben.

A ma Esztergomban élő polgárok nem -, vagy alig ismerik a 2. világháborút követő esztendők poltikai történéseit, azokat az egykori közszereplőket, aki befolyásolták a városunk és a megye 1945-48 közötti sorsát.
Dr. Zeőke Szőke Pált 1945 decemberében,1946. január 1.-jei hatállyal, a Független Kisgazda Párt színeiben nevezte ki a Kormány Komárom-Esztergom Megye főispánjává, egyben közellátási kormánybiztosává.
Kinevezése mögött - természetesen - politikai alku állt; a kommunisták is érzékelték, hogy Esztergomba polgári beállítottságú személyt kell delegálni. Kinevezésének politikai előzményét az 1945. november 4.-n tartott nemzetgyűlési választásokban találjuk meg. Esztergomban az FKGP re adott szavazatok száma 6.006 db. az MKP szavazatainak száma 1.212 db. volt. (De azért alispánnak Dr.Tárkányi Lajost, az MKP képviselőjét rendelték a főispán mellé, aki tatai születésű, és ott a 1919-es direktórium helyi vezetőinek egyike volt.)

1945. október 7.-n iktatták be az esztergomi érseki székbe Mindszenty József hercegprímást, akit Dr. Zeőke Szőke Pál már veszprémi püspök korából ismert. Találkozásaik Esztergomban rendszeressé váltak, nem csak a hivatalos, hanem a személyes kapcsolatok szintjén is. A bíboros környezetével is jó kapcsolatot ápolt. Dr. Bartl Lőrinc érseki másodtitkár, Dr. Csepreghy Ignác érseki irodaigazgató Dr. Béres István, a Szeminárium rektora nálunk, családi-baráti körben folyt beszélgetéseik alkalmával – gyerekként erre élénken emlékszem – személyére később mindig pozitívan emlékeztek.

Esztergomban itthon érezte magát; a Városházán dolgozó vezető tisztviselők szinte mindegyike (Dr. Bády István tanácsnok, később mb. polgármester, Dr. Siráki István tanácsnok, Dr. Gróh József ügyvéd a Primacia jogtanácsosa, az FKGP városi elnöke, később a Keresztény Női Tábor színeiben esztergomi országgyűlési képviselő) nyújtottak segítséget, adtak szellemi és helyismereti hátteret az új főispánnak. Nos, ebben a szellemi közeg segítségével jutott Mindszenty hercegprímás arra a gondolatra, hogy az Érseki Tanítóképző, a Szatmári Irgalmas Nővérek által fenntartott Tanítónőképző és az Érseki Szeminárium mellett Esztergomban Katolikus Egyetemet hoz létre arra megfelelő időben. Az Érsekség az egyetemet orvosi, bölcsészettudományi, építészeti, valamint egyházzenei karral tervezte indítani.
Ez az 1946-ban kiérlelt gondolat később,1947-ben öltött testet.
Esztergom Megyei Város 74/1947. és a 125/1947.május 29.-n elfogadott közgyűlési számú határozataiban, mely az „Esztergom Megyei Város Várospolitikai Programja tekintettel az országos 3 éves tervre” címet viseli elfogadta az egyetem alapításának tervét és egyhangúan támogatta azt. A program előterjesztője Dr. Bády István FKGP-s mb. polgármester volt.

Ezt a várospolitikai programot – és ezt a tényt is kevesen ismerik – 1946 tavaszától az esztergomi városi – megyei értelmiségi kör„lobby tevékenysége” alapozta meg. A Kormány Esztergom városát felvette az ország 10 legnagyobb háborús károkat elszenvedő települési közé. Ennek a kezdeményezésnek volt részese Dr. Zeőke Szőke Pál főispán is. Ezek a települések kiemelt államsegélyben részesültek. Ez a kormányzati döntés alapozta meg az előbb említett, az országos 3 éves újjáépítési terv Esztergomot érintő tervezett, kiemelt pénzügyi támogatását.

Az 1947. augusztus 31.-i, a kommunisták által elcsalt parlamenti választások (az ún. „kékcédulás választások”) eredményeként a hatalomra kerülő kommunisták e várospolitikai programból elsőként a katolikus egyetem programját lehetetlenítették el – és mint tudjuk - az egyre erősödő támadások Mindszenty bíboros 1948. karácsonyi elhurcolásához vezettek. Az 1950-re kiteljesedő, politikai indíttatású közigazgatási átszervezéssel (a tanácsrendszer) Esztergomot megfosztották, megyeszékhelyi szerepkörétől, megyei jogú városi rangjától, a járási székhelyet Dorogra helyezték, önálló járási jogú városi rangját Esztergomnak megszüntették… - egyéb, személyeket is érintő retorziókról nem beszélve!
Eltörték Esztergom gerincét!

Dr. Zeőke Szőke Pál főispán helyzete azonban már 1946-ban sem volt könnyű: A Megyeházától néhány háznyira tőlünk, az 1. emeletes házba települt a BM Politikai Rendészeti Osztálya (később ez lett az ÁVO helyi központja), a Bottyán János utca elején álló emeletes házban pedig a szovjet városparancsnokság működött Beluszov alezredes irányításával. Szó szerint: a megye-és a városháza be volt kerítve!
Dr. Zeőke Szőke Pál főispán előbb ismertetett kapcsolatai, tevékenysége nem maradt előttük titokban. A szovjetnek és a kommunistáknak nem tetsző döntések miatt, továbbá az 1946. április 4.-n, a Városházán tartott ünnepi megemlékezésen a SZEB többi országának kihelyezett zászlói miatt a szovjet városparancsnok elhagyta az ünnepség helyszínét!
Betelt a pohár!

A szovjetek hamarosan átiratot intéztek a Kormányhoz, hogy három főispánt politikai okokból hívjanak vissza tisztségükből. Köztük Dr. Zeőke Pál főispáni tisztsége 1946. augusztus 15.-ével szűnt meg!
De kapcsolata nem szakadt meg Esztergommal. 1956-ban ott látjuk a házi őrizetéből kiszabadult Mindszenty bíboros környezetében a budai érseki palota udvarán készült fotó tanúsága szerint. A bíboros készült vissza, székvárosába, Esztergomba. Már állt a fogadására épített diadalkapu a Kerek-templom közelében, de a szovjetek Budapest elleni november 4.-ei támadása az Esztergomba való visszatérését örökre meghiúsította. Dr. Zeőke Pál is a kíséret tagja lett volna – ezt az 1980-as évek közepén, a Balassa Bálint Múzeum könyvtárszobájában egy bizalmas beszélgetésen említette meg Dr. Horváth István múzeumigazgatónak.

Lékai László bíboros 1974-ben, a Canterbury-i érsek látogatása alkalmából megújíttatta a Szent Tamás-hegyi kápolnát, mely hegy Beckett Szent Tamás érsek nevét viseli. (Egyébként az egyedüli földrajzi elnevezés Európában, mely az angol mártír érsek nevét viseli a középkor óta). A kápolna belső terében magyar és angol nyelvű bronz tábla emlékezik meg Beckett személyén keresztül a korai magyar-angol történelmi kapcsolatokról. Dr. Zeőke Pál, mint a Lánchíd Kör elnöke 1980-as évek közepén, második felében 4, vagy 5 alkalommal, december utolsó napjaiban a kör tagjaival ellátogatott Esztergomba és megemlékeztek a mártír angol érsekről.

E látogatásokat követően a Balassa Múzeum meleg könyvtárszobájában került sor azokra a baráti beszélgetésekre, melynek egy alkalommal magam is részese voltam. (Beckett Tamás emlékezetét ma a Rundnay Sándor Alapítvány ápolja. De nem felejtjük, hogy a kezdeményezés a Lánchíd Körtől, Pali bácsitól datálható!)

Ennyi történelmi előzmény, nagyobbrészt elfeledett várostörténeti kapcsolat felfejtésére alapozottan valóban „illő és üdvös” egy jó magyar ember, egy hívő keresztény emlékezetét megőrizni a jelen – és az utókor számára.
Az igazságnak idő kell !!!
Emlékezzünk és hajtsunk fejet Dr. Zeőke Szőke Pál főispán emléke előtt, akinek élete egyszerre példa és tanulság! Egy igaz, közösségi ember emléke előtt tisztelgünk!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Koditek Pál”