A szakemberek kivésték a falból a robbanóeszközt, amelyről a vizsgálatok során kiderült, hogy a becsapódás közben eldeformálódott, de nem robbant fel, a belsejében lévő robbanóanyag sértetlenül vészelte át az elmúlt több, mint 70 évet és akár katasztrófát is okozhatott volna.

Az akcióról a MH 1. Honvéd Tűzszerész És Hadihajós Ezred Facebook oldalán Gajdos Milán hadnagy, kommunikációs tiszt számolt be.

„2020-ban kezdődött meg az Esztergomi Bazilika felújítása és éppen egy éve emeltek ki a főszékesegyház kupolájának aranykeresztjéből egy olyan időkapszulát, amelyet még 1845 augusztusában helyeztek el oda. A 100 méter magasból lehozott rézhenger felnyitása nem volt egyszerű feladat, mert egy második világháborús repesztalálat következtében a védőburok kilyukadt és eldeformálódott. De végül sikerült megmenteni a korabeli építkezést megörökítő, több mint 175 éves dokumentumokat.

Ezredünk tűzszerészeit azonban egy jóval fiatalabb, viszont annál veszélyesebb „időkapszula” miatt riasztották tegnap a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert-főszékesegyházhoz. A kupola dob oldalfalába fúródott feltételezett robbanótest került ugyanis elő a rekonstrukciós munkák során. Két, az állványzathoz rögzített ideiglenes lifttel vitték fel alakulatunk katonáit 55 méter magasba, majd Debrődi Péter őrnagy, tűzszerész műveleti főnök megkezdte a téglafalba fúródott robbanóeszköz kivésését.

Miután sikerült óvatosan eltávolítani a lövedéket, Debrődi őrnagy megállapította, hogy egy 76 milliméteres, második világháborús eredetű, szovjet repeszgránát került elő. A robbanótest gyújtószerkezete becsapódásának pillanatában letört, az eszköz pedig eldeformálódott.

Robbanóanyagot tartalmazott a gránát test, de szállítható állapotú volt, így el is vitték azt a katonák a helyszínről a Magyar Honvédség központi gyűjtőhelyére, későbbi megsemmisítésre.

Hozzátartozik a történethez, hogy feljegyzések szerint 1945-ben a harcok során több mint 90 különböző típusú, illetve gyártmányú robbanóeszköz hullhatott az esztergomi bazilikára, mert a kupola kiváló megfigyelőállást biztosított a harcoló katonáknak.

A bevetett tüzérségi eszközök jelentős sérüléseket okoztak az épületben: súlyosan megrongálták az oszlopcsarnok egyik elemét, a kupola héjazatát és tönkretették az eredeti Mooser-orgonát is. A világégés nyomai már régen nem láthatóak a főszékesegyházon, de ez az eset is mutatja, hogy a legváratlanabb helyekről is kerülhetnek elő szunnyadó robbanóeszközök, több mint 75 évvel a második világháború lezárását követően. További világháborús emlékek megtekinthetőek az Esztergomi Bazilika Kincstárában. ”

Fotók: Gajdos Milán hadnagy, kommunikációs tiszt/ MH 1. Honvéd Tűzszerész És Hadihajós Ezred