Az augusztus 15-ei alkalmon Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapest érseke vezette a szent misét. Az ünnepségen részt vett és köszöntőt mondott Romanek Etelka, esztergomi-, és Papp László debreceni polgármester.

Nagyboldogasszony mennybevétele ünnepét tartották augusztus 15-én Esztergomban, a Főszékesegyházban, ahol az oltárkép Európa egyetlen vászonra festett képe, melynek témája: Mária mennybemenetele. A bíboros a szent beszédben utalt a Nagyboldogasszony ünnep keletkezésére és jelentőségére is, amikor rámutatott: „A Katolikus Egyház tanítása olyan ősi hitbeli meggyőződésen alapul, amely az ortodox egyház hagyományában is megtalálható: Mária az örök dicsőségbe nem csupán lelkével, de Krisztus után egész személyével lépett be, ezzel megmutatva számunkra a megígért feltámadás fényét. A II. Vatikáni Zsinat tanítása szerint Jézus édesanyja egyrészt a mennyben már testében és lelkében megdicsőült, és az Egyház mintaképét és kezdetét jelenti, azét az Egyházét, amely ugyanerre a beteljesedésre hivatott…” Erdő Péter emellett prédikációjában kiemelte: „Mária dicsőségben mutatja meg nekünk minden ember és az egész Egyház hivatását. Nekünk is meg kell hallanunk Isten szavát, ehhez pedig mai zaklatott életünkben tudatos erőfeszítéssel kell keresnünk a csendet és az alkalmat az imádságra. De Isten felismert akaratában nem csupán gyönyörködnünk kell, hanem a hit bátorságával és kockázatvállalásával igent is kell rá mondanunk.”

A szent misét követően a zsúfolásig megtelt főszékesegyház közönsége élén az egyházfő és a világi vezetők a Bazilika melletti térre vonultak, ahol a két napja felállított Szent Korona virágmakett megáldását tartották. Az áldás előtt Romanek Etelka, köszöntőjében egyebek mellett így fogalmazott: „A Szent Istváni gondolatok mentén őriznünk kell hitünket, alázattal és összetartással, hiszen erős Magyarországot csak együtt, közösen tudunk építeni.
Ennek az összetartozásnak lehet a jelképe, hogy idén először Esztergomból, az első városból indul útjára a Szent István-i koronát mintázó virágkompozíció, hogy ékköve legyen az idén éppen fél évszázados debreceni csodálatos nyárünnepnek, a Virágkarneválnak.
A korona útja az országon keresztül Esztergomból Debrecenbe több mint jelkép, olyan szimbólum, amit egy ezredév emlékezete, egy nemzet története és töretlen hite tölt meg élettel.”

Papp László, Debrecen polgármestere esztergomi köszöntőjében többek között elmondta, a nemzet egysége az államalapító Szent István örökségében és a Szent Korona üzenetében is megjelenik. Papp László a szent istváni örökségnek tulajdonította, hogy a mostani Nagyboldogasszony ünnepen a római katolikus és a református egyház két „fővárosa”, központja között jelentett kapcsolódást a Szent Korona.

A Nagyboldogasszony ünnepnap előtti hétvégén esztergomiak és turisták százai zarándokoltak el a Szent Koronát ábrázoló, gigantikus méretű virágkompozícióhoz, hogy ott szelfiket, s további felvételeket, filmeket készítsenek. A Szent Korona makettjének és az ünnep ismertségére, népszerűségére erősített, hogy Esztergom főterén az ezt megelőző és a Mária napon is, hagyományteremtő Nagyboldogasszony Ünnepet tartottak, koncertekkel, egyházi- és történelmi témájú előadásokkal, hadibemutatókkal, tradicionális kirakodóvásárral, hagyományos magyar játszóparkkal.

Nagyboldogasszony napján áldották meg a Szent Koronát

A magyar római katolikus egyház mondhatni harmadik legnagyobb ünnepén, Nagyboldogasszony mennybevétele napján szent misével és a Szent Korona virágkompozíció megáldásával emlékeztek meg az istenszülő Máriáról Esztergomban. Az augusztus 15-ei alkalmon Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapest érseke vezette a szent misét. Az ünnepségen részt vett és köszöntőt mondott Romanek Etelka, esztergomi-, és Papp László debreceni polgármester.

Nagyboldogasszony mennybevétele ünnepét tartották augusztus 15-én Esztergomban, a Főszékesegyházban, ahol az oltárkép Európa egyetlen vászonra festett képe, melynek témája: Mária mennybemenetele. A bíboros a szent beszédben utalt a Nagyboldogasszony ünnep keletkezésére és jelentőségére is, amikor rámutatott: „A Katolikus Egyház tanítása olyan ősi hitbeli meggyőződésen alapul, amely az ortodox egyház hagyományában is megtalálható: Mária az örök dicsőségbe nem csupán lelkével, de Krisztus után egész személyével lépett be, ezzel megmutatva számunkra a megígért feltámadás fényét. A II. Vatikáni Zsinat tanítása szerint Jézus édesanyja egyrészt a mennyben már testében és lelkében megdicsőült, és az Egyház mintaképét és kezdetét jelenti, azét az Egyházét, amely ugyanerre a beteljesedésre hivatott…” Erdő Péter emellett prédikációjában kiemelte: „Mária dicsőségben mutatja meg nekünk minden ember és az egész Egyház hivatását. Nekünk is meg kell hallanunk Isten szavát, ehhez pedig mai zaklatott életünkben tudatos erőfeszítéssel kell keresnünk a csendet és az alkalmat az imádságra. De Isten felismert akaratában nem csupán gyönyörködnünk kell, hanem a hit bátorságával és kockázatvállalásával igent is kell rá mondanunk.”

A szent misét követően a zsúfolásig megtelt főszékesegyház közönsége élén az egyházfő és a világi vezetők a Bazilika melletti térre vonultak, ahol a két napja felállított Szent Korona virágmakett megáldását tartották. Az áldás előtt Romanek Etelka, köszöntőjében egyebek mellett így fogalmazott: „A Szent Istváni gondolatok mentén őriznünk kell hitünket, alázattal és összetartással, hiszen erős Magyarországot csak együtt, közösen tudunk építeni.

Ennek az összetartozásnak lehet a jelképe, hogy idén először Esztergomból, az első városból indul útjára a Szent István-i koronát mintázó virágkompozíció, hogy ékköve legyen az idén éppen fél évszázados debreceni csodálatos nyárünnepnek, a Virágkarneválnak.

A korona útja az országon keresztül Esztergomból Debrecenbe több mint jelkép, olyan szimbólum, amit egy ezredév emlékezete, egy nemzet története és töretlen hite tölt meg élettel.”

Papp László, Debrecen polgármestere esztergomi köszöntőjében többek között elmondta, a nemzet egysége az államalapító Szent István örökségében és a Szent Korona üzenetében is megjelenik. Papp László a szent istváni örökségnek tulajdonította, hogy a mostani Nagyboldogasszony ünnepen a római katolikus és a református egyház két „fővárosa”, központja között jelentett kapcsolódást a Szent Korona.

A Nagyboldogasszony ünnepnap előtti hétvégén esztergomiak és turisták százai zarándokoltak el a Szent Koronát ábrázoló, gigantikus méretű virágkompozícióhoz, hogy ott szelfiket, s további felvételeket, filmeket készítsenek. A Szent Korona makettjének és az ünnep ismertségére, népszerűségére erősített, hogy Esztergom főterén az ezt megelőző és a Mária napon is, hagyományteremtő Nagyboldogasszony Ünnepet tartottak, koncertekkel, egyházi- és történelmi témájú előadásokkal, hadibemutatókkal, tradicionális kirakodóvásárral, hagyományos magyar játszóparkkal.