Hiába olcsó a tengeri hal, ha rosszabb minőségű, és kitermelése pusztítja a természeti erőforrásokat. A környezet és a vásárló is jobban járna magyar tavi ponttyal és más édesvízi hallal, az Unióban mégis az utolsók között járunk fogyasztás szempontjából. A most elfogadott közös halászati politika ugyanakkor változtathat ezen, fellendítve a hazai halgazdaságot és védve a tengerek élővilágát is - mondta el rádiónknak Bardócz Tamás, a VM Erdészeti, Halászati és Vadászati főosztályvezető-helyettese.

Magyarországon évente közel harmincezer tonna halat termelnek és fognak ki, halászat vagy horgászat útján. A halmennyiség nagy része, közel nyolcvan százaléka ponty, amit nagyrészt tógazdaságokban termelnek. Mivel a ponty mindenevő hal és jól hasznosítja a halastó természetes táplálék bázisát, több pozitív hatása van a környezetére, mint káros. Egy kiló ponty megvásárlásával egy darabka vizes élőhely és természeti érték fenntartását is támogatjuk- mesélte a vidékfejlesztési tárca szakértője. Így például a tógazdaságok a helyi vízimadarakat, vidracsaládokat is élelemmel látják el.

Magyarország adottságainak megfelelően gazdaságos az afrikai harcsa nevelése is: ez a faj csak tizenhét fok fölötti hőmérsékleten érzi jól magát, amit a termálvíz elsődleges vagy másodlagos hasznosításával könnyen el lehet érni. Ezt a kiváló húsminőséget adó halat ma már számos helyen termelik az országban.

A haltermelést körülbelül háromszáz vállalkozás végzi, akik közvetlenül mintegy ezerkétszáz embernek adnak munkát, de az ágazat hatása ennél szélesebb körű. A legtöbb halastó például valamilyen turisztikai tevékenységet is lehetővé tesz partjai mentén és a helyi vízgazdálkodás szerves részeként működik.

Magyarországon lassan, de biztosan növekszik a halfogyasztás, azonban még így is az unió sereghajtói vagyunk - fejtette ki a szakértő. Évente négy kilogramm halat fogyasztunk fejenként, míg Szlovákiában már évi hat kilogramm az átlagfogyasztás. A friss hal mellett nagy népszerűségnek örvendenek az import termékek, összesen huszonkétezer tonnányi halterméket szállítunk be az országba, fagyasztott terméktől friss árun keresztül egészen a konzerv, vagy félkész termékekig. Az exportunk is növekedésnek indult: két-két és félezer tonnányi pontyot exportálunk, de kedvelt a busa is, főleg Romániában és Lengyelországban.

A magyarországi friss hal mellett a külföldi, tengeri hal-fogyasztás népszerű, elsősorban olcsósága, könnyű kezelhetősége miatt. Az utóbbi pár évben olyan technikai fejlődésen ment keresztül például a tengeri lazactermelés, hogy a korábban luxusterméknek számító halfajta megfizethetővé vált, Vietnamban pedig a pangasius-termelés vált vezető ágazattá. A fagyasztott termékekkel azonban vizet is veszünk, ezért ár-érték arányban nem feltétlenül kedvezőbb a friss halnál,a fagyasztással ráadásul a hal minősége azonnal romlásnak indul - mutatott rá Bardócz Tamás.

A halászati politika változásai most rövid távon megdrágíthatják a tengeri halak és halkészítmények egy részét. A mostani reformfolyamat a természetes megújulásra koncentrál: bár rövid távon drasztikus visszaesés mutatkozhat a kvóták megváltoztatása miatt, hosszú távon stabilizálni lehet a halállományt. A cél az, hogy a tengeri halászat mértéke ne legyen nagyobb annál, mint amilyen mértékben a halállomány a saját szaporodása útján meg tud újulni.

A halászat szabályozása érzékeny téma az egész világon: fontos erőforrás, közvetlenül munkahelyeket és bevételi forrást biztosít. Az erőforrással azonban tervezni kell - mutatott rá a szakértő: ezért hosszú távú állománykezelési terveket készítenek elő egyes halfajok halászatára vonatkozóan. A visszadobás kérdését is szabályozni kell: zárt-láncú fedélzeti kamerarendszerrel, ellenőrzésekkel figyelnék, hogy a kvóta fölötti vagy értéktelen halak ne kerüljenek vissza a tengerbe. Az unió a tengeri halászat mellett támogatja az aquakultúra, a haltermelés fejlesztését is: a behozott haltermékek nagy hányada a Távol-Keletről származik, pedig megvannak a kellő feltételek ahhoz, hogy az unión belül termeljük meg a szükséges mennyiség nagy részét.

Ehhez azonban a fogyasztói szemlélet megváltozására is szükség van - mutatott rá Bardócz Tamás. A vietnami telepek jelentős mértékben szennyezik a környezetet, felborították a Mekong-delta természetes bioszféráját és élőhelyeit, míg a hazai halgazdaságok kedvező hatással vannak környezetükre és fontos szerepük van az ország vízgazdálkodásában.

A halászatról és horgászatról szóló törvény várható módosítása kapcsán Bardócz Tamás elmondta, a Közös Halászati Politikának egyik kulcseleme a fogyasztói tájékoztatás. Ehhez igazodva itthon is szigorodni fog a vásárlók tájékoztatásának követelményrendszere. A tárca bevezetné - a több tagállamban már működő - fogási tanúsítványrendszert a természetes vízi halak értékesítése során. Ennek segítségével a fogyasztó is kérheti majd a vásárlás során, hogy igazolják számára a hal eredetét. Ezen felül itthon is újra kell gondolni a természetes vízi halászat szabályozását.