A következőekben nézzünk néhány tényszerű adatot a lottóhúzásokról illetve a lottózás történelméről is azoknak, akik szeretnének kicsit mélyebb betekintést nyerni a szerencsejátékok részleteibe. Érdekes módon a lottóhúzásokat alapvetően nem az emberek szórakoztatására találták ki.

Lottózás Franciaországban

Nagyon érdekes példa lehet I. Ferenc francia király története, aki Olaszországba tett látogatása során találkozott először a lottózás fogalmával.

A király gyorsan felismerte a lottózás szervezésében rejlő potenciált és nyilvánvaló volt számára, hogy a lottóhúzások segítségével lehetősége nyílik a királyi büdzsé további növelésére. Ennek következtében az első francia lottóhúzást 1539-ben szervezték, viszont itt még nagyon drága lottószelvényeket árusítottak.

Ezáltal a társadalom széles rétege elítélte a lottóhúzások szervezését, hiszen sokan nem tudták megváltani ezeket a szelvényeket.

Az elkövetkezendő két év században Franciaországban teljes mértékben betiltották a lottózókat, azonban bizonyos esetekben szemet hunytak ezen szabályozások fölött.

Lottózás az Egyesült Királyságban

Az Egyesült Királyságban lévő szerencsejátékok fejlődése bizonyos értelemben Franciaországgal párhuzamos pályán haladt.

Az angolok viszonylag régóta kísérleteztek már különböző szerencsejátékokkal, amelyek matematikai valószínűségszámításon alapultak, de igazándiból az első igazi szerencsejátéknak számító lottóhúzást Erzsébet királynő szervezte meg 1566-ban és 1569-ben húzták ki először a nyertes lottószelvényeket az Egyesült Királyság területén.

A lottó sorsolás megszervezése mögött álló motiváció az angolok esetében nagyon hasonlított a francia lottóhúzásokra.

Igazándiból pénzt szerettek volna előteremteni az állami hatalom és az államrend megszilárdítása érdekében az angolok is és ennek céljából szervezte meg I. Erzsébet angol királynő a lottóhúzást. A díjakat egyébként nem készpénz formájában hanem különböző értéktárgyakkal nyújtották át.

Érdekes módon ezt olvasva észrevehetjük, hogy az első angol lottó megszervezése és annak kihúzása között három év telt el.

Mire volt jó ez a három év?

Természetesen ez az államnak kedvezett, hiszen ezáltal a néptől kamatmentes hitelre tettek szert, amit azután kényükre kedvükre szabadon használhatták.
Később a lottószelvények árusítását kiszervezték ügynököknek és teljes iparágak fejlődtek ki a lottóhúzások szervezésére az Egyesült Királyság területén.
Ezek az ügynökök voltak egyébként a mai tőzsdék brókereinek az elődjei, hiszen nagyon hasonló feladatkörben dolgoztak.

Azért is volt rájuk egyébként szükség, mert a legtöbb egyszerű angol állampolgár egy teljes lottószelvény árát nem tudta magának megfizetni és ezért ezek a közvetítő személyek felszabdalták a szelvényeket és különböző részesedések formájában árusítottak őket.

Az angol állami lottózó 1694-től 1826-ig működött hasonló célokkal.

Ez egy megközelítőleg 250 évet felölelő időszak, amelynek vége felé az ellenálló pártok folyamatos nyomására az angol kormány 1826-ban, más választása nem lévén bezárni kényszerült a lottózókat Angliában.

Lottózás az Amerikai Egyesült Államokban

A lottózás az amerikai telepesek körében különösen fontos szerepet játszott privát és nyilvános vállalkozások anyagi hátterének biztosításában.

1744 és 1776 között állítólag több mint 200 lottózót üzemeltettek az országban és ezek segítségével finanszíroztak különböző projekteket, amelyek keretében utakat, könyvtárakat, templomokat, iskolákat, csatornákat és hidakat építettek.

1740-ben például a Princeton és a Columbia egyetemek anyagi alapját lottóhúzások segítségével teremtették meg.

Látjuk tehát, hogy abszolút nem arról van szó, hogy a lottózókat az emberek szórakoztatására alapították, hanem inkább nagyobb pénzügyi alapok létrehozásának első lépéseit jelentették ezek a lottóhúzások.

Az államok főleg akkor éltek ezzel a lehetőséggel ha valamilyen új projektbe szerettek volna kezdeni. Ilyen lehetett egy háború és a hozzá szükséges ágyúk megvásárlása, amelyek segítségével megvédték városaikat vagy akár különböző nagyobb gyárak létrehozása, majd az abból következő ipari fejlődés elősegítése.

Németajkú országok lottózói

Németországban az első nagy lottózást 1614-ben Hamburgban szervezték.
Ausztria területén pedig 1751-ben Mária Terézia uralkodása idején 90 számon alapuló lottóhúzást szerveztek.

Lottózás Amerikában

Természetesen a közép és dél-amerikai állampolgárokat sem kell félteni ha lottózásról van szó.

Mexikóban az állami lottózás a késő 18. századra nyúlik vissza. A kezdeti lottóhúzásokat egyébként munkahelyteremtés céljából, valamint az országban egyenletlenül eloszló anyagi javak újrafelosztásának céljából kezdték szervezni.
Érdemes ezeket az oldalakat is böngészni ha éppen az aktuális lottószámokról szeretnénk megbizonyosodni. Kattints ide, ha a legújabb lottószámok érdekelnek.

Lottózás Spanyolországban

Az első nagy lottóhúzást Spanyolországban 1763-ban szervezték és az azóta eltelt két évszázad folyamán a lottózás Spanyolországban hagyománnyá alakult.
A spanyol karácsonyi lottózás például nemzeti ünnepnek felel meg.

1812 óta szervezik ezt a hivatalos lottóhúzást és ez a világ második legnagyobb folyamatosan szervezett lottóhúzásra.

Ezt a lottót egyébként még a spanyol polgárháború idején is megtartották, de ekkor nem Madridban húzták ki a nyertes szelvényeket hanem Valenciában.

Lottózás Ázsiában

Ázsia legnagyobb lottóhúzásainak egyikét Malajziában szervezi. A lottózás mint iparág az országban 1969-től van jelen. Ettől az évtől fogva jelentek meg a kereskedelmi forgalomban a négy számjegyen alapuló lottó húzások.

1985-ben a maláj kormány a lottóhúzás jogát egy üzletembernek adta el, aki ezt a tevékenységet is beolvasztotta saját portfóliójába.

Mára hatalmas vállalatok tevékenykednek a maláj lottózó piacon és több 100 ponton nyújtanak játék lehetőséget.

Malajzia egyik nagy konkurense Thaiföld, ahol szintén találhatunk lottóhúzásokat.
Az első lottózás Thaiföld területén 1874-ben az uralkodó születésnapjának ünnepére szervezték.

1917-ben érdekes módon angol nyomásra lottót lottóhúzás szerveztek Thaiföldön az angol háborús költségek fedezésének céljára.