"Esztergom nemzeti emlékhellyé avatása a várost a parlament szemében is méltó helyre emeli" - mondta az emlékoszlop leleplezése előtt Völner Pál, a térség országgyűlési képviselője, felidézve, hogy Erdő Péter bíborossal és Romanek Etelka polgármesterrel egyeztetve terjesztette elő a város igényét a nemzeti emlékhely címre.

"A magyar és az európai kultúra és a kereszténység szelleme az, amely megkérdőjelezhetetlenül méltóvá teszi e helyet arra, hogy emlékhelyként hirdesse mindazt, amit Szent Istvánnal kezdődően Esztergom jelent" - fogalmazott beszédében Romanek Etelka polgármester.

Erdő Péter bíboros a sztélé megáldása előtt rámutatott arra, hogy az a világnézet, amelyet Szent István elfogadott, máig is időtállónak és alkalmasnak bizonyult arra, megszervezze körülöttünk a teret és az időt.

"A bazilika a magyar vallási élet középpontja, ez az üzenete. Talán nagyobb is az üzenet, mint a hétköznapi valóság. De azért mutatnak ezek a keresztek felfelé, hogy fölülemelkedjünk a hétköznapi nehézségeken, és tudjuk, hogy az Isten gondviselésében mi is többre vagyunk hivatottak" - mondta a bíboros.

Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója köszöntőjében bejelentette, hogy a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságnál kezdeményezik Szent Kőrösi Márk esztergomi nyughelyének védetté nyilvánítását is.

A kassai vértanú a 24 magyar szent egyike, II. János Pál pápa 1995-ben avatta szentté. Az esztergomi főszékesegyházban külön oltára van, ahol ereklyéit őrzik és sírja is itt található.

Az emlékoszlop leleplezése után a Vármúzeumban bemutatták az Esztergom jelentőségéről rendezett 2015-ös konferencia előadásaiból összeállított 180 oldalas kiadványt.

A könyvbemutató előtt Varga Benedek, a Nemzeti Múzeum Főigazgatója elmondta, hogy a múzeum következő jelentős tárlata az Árpád-ház korszakával foglalkozó nemzetközi kiállítás lesz. A tárlathoz másfél-két éves programsorozat kapcsolódik, amelyben Esztergom és a Vármúzeum kiemelt szerepet kap.

Az országban jelenleg 17 nemzeti emlékhely található, ezek jelentőségét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslata alapján az Országgyűlés törvénnyel ismerte el. A nemzeti emlékhelyek történelmünk legfontosabb helyszínei, lehetőséget nyújtanak arra, hogy a hozzájuk ellátogatók számára megtapasztalhatóvá tegyék a magyar történelem sorsfordító eseményeit, tragédiáit és dicső pillanatait.

A felállított emlékoszlopok egységesen és könnyen felismerhetővé teszik az emlékhelyeket, és azok jelentőségéről is tájékoztatják az érdeklődőket. A nemzeti emlékhelyek sztéléjén nemzeti lobogó van.