A leletről a belfasti Queen's Egyetem és a kazah Régészeti Kutatóintézet tudósai az International Journal of Osteorchaeology online kiadásában számolnak be.

A nemzetközi kutatócsoport több mint 20 éve folytat ásatásokat Kazahsztán központi vidékein, ahol az eurázsiai sztyeppeket a Kr.e. 8. századtól a Kr.u. 2-ig századig benépesítő nomád nép, a szakák kultúráját, tárgyi emlékeit kutatják. 2009-ben az archeológusok feltártak egy hatalmas szaka temetőt, ahol 200 különböző ékszert és több mint harmincezer ruhadíszt találtak. E munkálatok során hívták fel a helyi lakosok a régészek figyelmét a kurgánra - olvasható a LiveScience hírportálon.

Mint kiderült, egy grandiózus halomsírról volt szó, amely eredetileg 2 méter magas lehetett, az átmérője pedig meghaladhatta a 22,5 métert. A kurgánt még az ókorban kirabolták, a kövek és a talaj jelentős részét pedig a környékbeliek használták fel az 1960-70-es években.

A feltételezések szerint a kurgán egy korai szaka előkelőség végső nyughelye lehetett, ám az azóta elvégzett feltárások során csupán néhány bordát, lábszárcsontot, valamint csigolyát találtak. A radiokarbonos kormeghatározási módszerek tanúsága szerint a férfi valamikor a Kr.e. 8. és 6. század közötti időszakban, vagyis a kora vaskorban élt.

A harcos korát 25 és 45 év közöttire becsülik. Az elhunyt 174 centiméter magas lehetett, vagyis megtermettnek számított abban a korban, amikor az átlagos testmagasság nem haladta meg a 165 centimétert.

A csontok vizsgálata során az egyik bordán egy gyógyult törés nyomait fedezték fel a kutatók, valamint megtalálták a csigolyába ágyazódott bronz nyílhegyet is. A CT-vizsgálat szerint a nyílhegy 5,6 centiméteres, a borzalmas sérülés azonban nem végzett azonnal a harcossal, erről tanúskodnak a csontszövetben megindult gyógyulási folyamatok.

A kutatók elemezték a csontok izotópösszetételét is, hogy többet megtudjanak a harcos életmódjáról, így derült ki, hogy a férfi több kölest fogyasztott, mint a kortársai.

"Elképzelhető, hogy a szaka társadalomban a köles fogyasztása egyfajta státuszszimbólum volt, amit csak az elit engedhetett meg magának, de e hipotézis bizonyítása további vizsgálatokat igényel" - fogalmazott Svetlana Svyatko, a Queen's Egyetem földrajztudományi, régészeti és paleoökológiai intézetének a kutatója.