- közölte a miniszterelnök csütörtökön Budapesten, miután hivatalában fogadta Vang Csuan-fut, a BYD vállalat elnök-vezérigazgatóját és Vang Vej-csungot, a kínai Kuangtung tartomány kormányzóját.

Orbán Viktor a BYD-val kötött stratégiai együttműködési megállapodás aláírása után emlékeztetett arra, hogy 1990-ben sikeresen kapcsolódtunk be a világ autógyártásába, létrehoztunk egy biztos ipari és technológiai alapot. Ennek megteremtéséért köszönetet mondott a magyar mérnököknek és gyári munkásoknak, és kiemelte: az, hogy a következő fázisába léphet a magyar autógyártás, szintén nekik köszönhető.

Hozzátette azonban: most egy korszakváltás idejét éljük, új technológiák, új vásárlói igények és új gyártók jelentek meg, és mi, magyarok ebből az új korszakból nem akarunk kimaradni. Hoztunk egy stratégiai döntést, ami úgy hangzik, hogy a magyar iparnak be kell kapcsolódnia az elektromobilitásba - közölte.
Elmondta azt is, hogy piaci, rövid távú és konjunkturális hatások ezt a stratégiai döntésünket nem befolyásolják. Egy új technológia bevezetésekor mindig vannak hullámhegyek és hullámvölgyek, ezt ki kell bírni. A lényeg az, hogy tudjuk, ez a jövő, és ebből a jövőből Magyarországnak nem szabad kimaradnia - szögezte le.

A kormányfő kijelentette: elképzelhetetlen Magyarország számára, hogy kizárólag önerőből belépjünk az elektromobilitással egy új technológiai korszakba. Ehhez nekünk partnerekre van szükségünk, az új korszakba csak akkor tudunk belépni, ha van kínai-magyar stratégiai együttműködés, hiszen ebben az iparágban Kínáé a vezető technológia - emlékeztetett, hozzátéve: a magyar-kínai kapcsolatok 76 éves történetének legintenzívebb korszakát éppen most éljük.

Emlékeztetett: 2010-11-ben hozták létre Budapesten a gazdasági miniszterekkel a Kína-Közép-Európa együttműködést, és Magyarország csatlakozott az Egy övezet, egy út kezdeményezéshez is, és nem is hagyta el azt, szemben jó néhány másik európai országgal.

Felidézte azt is, hogy Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke budapesti látogatásakor meghívta Magyarországot, hogy vegyen részt a kínai gazdaság modernizálásában, és ezzel gazdasági lehetőségeket kínált fel, amire a magyar kormány igent mondott.

Hangsúlyozta: Magyarország ma egy konnektivitás stratégiát követ a világgazdaságban és a világkereskedelemben, minden világpolitikai erőközponttal intenzív és pragmatikus kapcsolatot ápol. Ahhoz, hogy a magyar gazdaság elérje a céljait, Kínával is stratégiai szinten kell tartani és fejleszteni a kapcsolataikat - mutatott rá.
Jelezte: ezzel a konnektivitás stratégiával egyszerre modernizálják és ellenállóképessé is teszik a magyar gazdaságot. A kormány célja, hogy a nyugati és a keleti beruházások, tőkeáramlás, technológia és kereskedelem találkozópontjává váljon Magyarország - tette hozzá.

Kijelentette: Magyarország mindig is ellenezte a Kínával szembeni uniós vámokat, és sürgette ezek feloldását. Azt szorgalmazta, hogy vissza kell térni a kölcsönös tiszteleten alapuló gazdasági együttműködéshez, és meggyőződését fejezte ki, hogy Európa jövője nem a szembenállásban, hanem a partnerségben van.
Kiemelte: a magyar-kínai kereskedelem értéke az elmúlt 10 évben duplájára nőtt, Kína pedig - az Egyesült Államok és Németország mellett - a három nagy beruházó egyike Magyarországon, egyes években a legnagyobb.

A kormányfő úgy értékelt: a kínai beruházások a magyar gazdasági növekedés nélkülözhetetlen motorjává váltak.

Jelezte: Magyarország együtt dolgozik Kínával a nyugati-keleti gazdasági együttműködést elősegítő infrastrukturális óriásprojekteken, így elindul hamarosan a Budapest-Belgrád-vasútvonal, hozzákezdenek a V0 vasúti körgyűrűhöz, elkezdik a Szerbiát Magyarországgal összekötő kőolajvezeték építését, illetve Kína fontos részt vállal modernizációs nagy magyar projektek finanszírozásában is.

Kiemelte: az a cél, hogy a külföldi beruházók ne csak gyártó-, hanem kutatási-fejlesztési kapacitásokat is telepítsenek Magyarországra. Jelezte: azért is van nagy jelentősége ennek a BYD-val kötött megállapodásnak, mert a vállalat nemcsak egy gyárat épít, hanem Magyarországra hozza a fejlesztő központját is, ez pedig azt mutatja, hogy ez a terv működik.

Emlékeztetett: a BYD előtt olyan cégek telepítették Magyarországra a kutatási-fejlesztési központjukat, mint az Audi, az Apollo Tyres, a Bosch, a Continental, a Knorr-Bremse, a Mercedes, a Samsung, a Schaeffler, a Sega, a Stellantis vagy a ZF.

Jelezte: már eddig is több ezer magasan képzett mérnök dolgozott ezekben a központokban, de most a BYD egy minőségi ugrást jelent, mert csak a vállalat központja esetében 2000 új munkahely jön létre, többsége magasan képzett, diplomás, alapvetően mérnöki tudással rendelkező ember számára.

Kijelentette: biztos abban, hogy a BYD után újabb szereplők is érkeznek majd.