Míg nemzetközileg a 15-24 éves generáció boldogságát a barátok és a családdal együtt töltött idő jelenti, addig a hazai fiatalokat főleg a párkapcsolat megléte teszi boldoggá. A vizsgált országok közül a magyar fiatalok közül gondolják ráadásul a legtöbben azt, hogy jobb lenne az életük egy másik országban.

Nemzetközi szinten a fiatalok 74 százaléka definiálja a boldogságot a siker egyik alappilléreként. A globális kutatásban részt vett több mint 18 ezer fiatal válaszából kiderült, hogy a 30 vizsgált ország közül a Mexikóban élő milleniumi korosztály érzi legjobban magát, az itteni fiatalok 93 százaléka vallja azt, hogy boldogan él. Ez a 74 százalékos globális átlaghoz képest kiemelkedően nagy arány, a magyarok ehhez képest kissé le vannak maradva a maguk 70 százalékával. A kutatás alapján 17 százalékal boldogabbak a hazai fiatalok, mint a legszomorúbbnak számító japánok a maguk 50 százalékával, a portugáloktól, a görögöktől és az olaszoktól viszont alig vagyunk lemaradva.

A legújabb trendek szerint azonban világszerte divatba jött, hogy a fiatal generáció tagjai ahelyett, hogy magukat sajnáltatnák, tesznek a jövőjükért: tanulnak, fejlesztik magukat, odafigyelnek az egészségükre, és a pénzügyeiket is az elkövetkező évek függvényében intézik. Ez a kutatás szerint a magyar fiatalokra kevésbé jellemző, ők inkább otthon ülnek, rengeteg tévéznek és számítógépeznek, legszívesebben azonban nem egyedül teszik ezt. A magyar fiataloknak ugyanis saját bevallásuk szerint még családjuknál is fontosabb, hogy legyen barátjuk, barátnőjük. Ellenben fő stresszforrásukat is ez jelenti, 56 százalékuk emiatt szorong leginkább, amellett, hogy 64 százalékuk problémaforrásának a munkahelykeresést jelöli meg főként – ezek a számok kiemelkedően magasnak számítanak nemzetközi viszonylatban.

Almási Kitti klinikai szakpszichológus szerint több okra is levezethető a generációra jellemző kapcsolatfüggőség.

„Azt gondolom, hogy Magyarországon még nagyon jellemző, hogy a szülők a létfenntartásért túlóráznak, fáradtak, és ezért nem tudnak megfelelő mennyiségű időt tölteni a gyermekeikkel. Emiatt a fiatalok a kortárs-csoportok felé fordulnak. Mivel az önbizalomhiányt erősítő iskolai rendszerek nem az egészséges küzdelmet, hanem szorongást és rivalizálást eredményeznek, ez lecsapódik a baráti kapcsolatokban is. Ezek miatt a fiatalnak az marad, hogy a partnerébe kapaszkodjon, tőle várja az elismerést. Sajnos ebben is sokan csalódnak, ahogyan a többség a tekintetben is kiábrándult, hogy van-e itthon jövője. A rendszerváltást megélt szülők nagy részétől ugyanis feladást és pesszimizmust tapasztalnak. Ebből fakad, hogy kiutat keresnek, akár azon az áron, hogy elhagynák az országot”- mondja Almási Kitti.

A legérdekesebb eredmények egyike, hogy nemzetközileg a 15 éven felülieknek még mindig a 24%-a hisz abban, hogy jóval többet keres majd, mint szülei. Ez a 2006-os adatokhoz képest 6 százalékos esést jelent, mégis a tágabb lehetőségek, az internet, és a szabad külföldre vándorlás opciója optimizmussal tölti el a fiatalokat. A VIVA felmérése szerint a hazai fiatalok csupán 56 százaléka büszke arra, hogy magyarnak vallhatja magát, a nemzetközi 83 százalékos átlaggal szemben. A magyar 15-24 éves generáció tagjainak 69 százaléka gondolja úgy, hogy jobb élete lenne egy másik országban, ezzel az aránnyal az első helyen szerepelnek a hazai válaszadók. A legjobban a kanadai és a japán fiatalok érzik magukat az országukban, náluk csak közel 20 százalékos az elvágyódási arány.