Ez azért is nagyon fontos, mert lehet, hogy nekik kell majd “gatyába rázni” ezeket az országokat, köztük Magyarországot is. Ezek játékok nagyon komoly próbatételek, tehát ha azt hiszed, hogy olyan egyszerűek, mint az Ice Casino nyerőgépei, akkor nagyon tévedsz. Nézzük meg hát, hogy hol vannak ilyen játékok, és hogyan működnek.

Demokrácia játék Magyarországon

A Parlamentben itthon kétféle különleges játékot lehet kipróbálni két különöböző korcsoportnak. Az elsőt demokrácia játéknak hívják, a másik pedig a modell-Parlament. Az első egy egésznapos program, amelyben a gyerekek a parlamenti képviselők szerepébe léphetnek. Ez azt jelenti, hogy tanácskozást tarthatnak, plenáris ülésen vehetnek részt, illetve frakcióülést is szervezhetnek maguknak. Ezen túl pedig talán külön érdekesség, hogy kipróbálhatják a szavazórendszert is az ülésteremben. A nap végén pedig egy sajtótájékoztató keretében tájékoztathatják a közönséget arról, hogy miről határoztak.

Érdekes látni, hogy évről évre milyen dolgok foglalkoztatják a gyerekeket, és hogyan viselkednek az Országházban.

A program célja, hogy a fiatalok megismerjék a rendszer működését, tanuljanak valamit a választott tisztségviselők munkájáról. Hosszú távon persze a cél, hogy felkeltse az érdeklődést a közszolgálat iránt, ami jelen esetben nem csak a rendőrt és a tanárt jelenti, hogy a magasabb szintű tisztségviselést is. Mivel a “játék” elég komoly, előzetes felkészülést és jelentőst aktivitást igényel a gyerekek részéről.

A Modell-Parlament az egyetemistákat célozza meg, akik egyrészt megismerhetik a parlamenti képviselők munkáját, illetve a jogalkotási folyamatot. A program során a hallgatók tesztelhetik tudásukat, és végigmehetnek a jogalkotás folyamatán. Ez egy kétnapos folyamat, amelynek egyik napján a parlamenti vitát imitálják, ahol hat különböző törvénytervezetet adhatnak elő, és a nap végén szavaznak arról, hogy ezek közül melyik kettőt tárgyalják meg a következő napon. Ez a nap az ülésnap, egy rendes ülést tartanak ekkor, amikor a két tervezetet újra megvitatják, majd szavaznak róla. Természetesen itt is van lehetőség arra, hogy a hallgatók szószólója egy sajtótájékoztató keretében ismertesse az elfogadott törvényt.

Ezen kívül pedig van lehetőség arra, hogy személyes leckét kapjanak a tanulók, amikor egy képviselőt kísérhetnek egész nap, illetve van egy pódium beszélgetős nap, amikor az egyetemi hallgatók megbeszélhetik a napi kérdéseket egy képviselővel. Itt nem a vita a cél, hanem az, hogy ötleteket cseréljenek a felek. Persze tudjuk, hogy Magyarországon a legtöbb alulról jövő ötlet nem jut el a valódi tárgyalásig.

Mi a helyzet Európában?

Európa számos országában vannak hasonló programok, így a tanulók és a hallgatók betekinthetnek a törvényhozási munkába. Az Európai Unióban is van hasonló kezdeményezés, ami egyfajta szerepjáték és az Európai Parlament működését mutatja be.

A játék során a tanulók megtapasztalhatják, hogyan történik a törvényhozás a nagy játéktérben, valamint egy napra egy képviselő szerepébe bújhatnak.

Ebben a komplex játékban négy politikai csoport közé lehet beülni:

- Szolidaritási csoport: céljük az állam jóléte, ami azt is jelenti, hogy elsősorban a szükséges mértékig való állami beavatkozást preferálják amikor a pénzügyekről és a közszolgáltatásokról van szó.

- Ökológiai csoport: ők a “zöldek”, tehát elsődleges szempont számukra a környezetvédelem, valamint a szociális igazságosság és a szabadságjogok kérdése.

- Liberális csoport: hisznek az egyéni felelősségben és a piac működésében, tehát a szabad verseny mellett és az állami beavatkozás ellen vannak.

- A tradicionális csoport: ez a csoport az állami befolyás és a szabadságjogok egyensúlya mellett érvel.

A játék során két különböző ügyet lehet végigvinni a Parlamentben:

- Környezetvédelmi bizottság: Ivóvíz-szolidaritási direktíva; A történet szerint a klímaváltozás miatt az ivóvízkészlet erősen megcsappant, ezért egy európai szintű vízvezeték-hálózat kiépétését kezdték el. Azonban még így is úgy fest, hogy 30%-al kevesebb víz áll rendelkezésre, ezért szükség van az ivóvíz-szolidaritási iránymutatásra.

- A civil jogok bizottsága: Személyazonossági Direktíva; a történetben az Európa-szerte használt chipek kerülnek előtérbe, amelyek azonosítási célokat szolgálnak, főleg az egészségügyben. A játékban a kérdés az, hogyan lehetne úgy szabályozni a használatukat, hogy az ne rombolja a személyi szabadságot.

Ami a játék menetét illeti, a tanulók a teljes folyamatot végigjátszhatják, tehát lehetőségük van szakértőkkel beszélni, illetve a saját frakciójukban álláspontot képezni, illetve módosító javaslatokat beépíteni a felvázolt szabályozásba. Ezt később meg kell tárgyalniuk a többi csoporttal, és a nap végére egy egységes álláspontot létrehozni. A célközönség a 14-16 évesek (tehát a 8-9. osztályosok), de valamivel idősebbek is bizonyára élveznék a játékot.

Összegezve

Ezek a játékok kiváló lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók megismerjék a jogalkotási folyamatot, és noha ma már mindent átitat a politikai, megpróbáljanak egy jó ötletet megvitatni, és működőképes törvénnyé alakítani. Az EP szerepjáték ugyan komoly felkészülést igényel (érdemes tiszában lenni az alapító okiratból a Unió alapelveivel, a Lisszaboni-egyezménnyel, azzal, hogy mi fán terem mondjuk Schengen és az euró-övezet).

Ehhez egy részletes útmutató is jár. Akit érdekel a játék, keresse fel az EP vagy a magyar Országgyűlés honlapját, ahol minden információt megtalál, és akár időpontot is foglalhat a parlamenti játékra.