Vidéken 175 járási, a fővárosban pedig 23 kerületi hivatal alakult meg a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeként, hogy a megyeinél alacsonyabb szintű államigazgatási feladatokat ellássák.

A hivatalok elsősorban okmányirodai feladatokat, a gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezet- és természetvédelmi igazgatási ügyek intézését veszik át a településektől. A járási hivatalokon belül szakigazgatási szervként működik a járási gyámhivatal, a járási állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal, a járási földhivatal és a járási munkaügyi kirendeltség.

A hivatalvezetők december 17-én tettek esküt Budapesten. A kinevezettek közül tizenegyen polgármesterek, nekik összeférhetetlenség miatt le kell mondaniuk. A Bács-Kiskun megyei Jászszentlászlón, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szendrőn és Arlón, a Csongrád megyei Tiszaszigeten, a Nógrád megyei Egyházasdengelegen, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tyukodon és Túristvándiban, a Tolna megyei Regölyön, a Vas megyei Ostffyasszonyfán és Szelestén, valamint a Veszprém megyei Bakonynánán kell majd időközi polgármester-választást kiírni – tájékoztatott a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. A járási hivatalvezetővé kinevezett polgármestereknek - január 1-jei - hivatalba lépésüktől számítva 15 napjuk van arra, hogy megszüntessék összeférhetetlenségüket, azaz lemondjanak településvezetői posztjukról. A helyi választási irodák ezután írhatják ki az időközi választásokat.

A hivatalvezetők közül heten országgyűlési képviselők, ők a mandátumukat a következő parlamenti választásig megőrizhetik. A 198 járási hivatalból háromnak - Békés megyében a békésinek, Csongrád megyében a kistelekinek, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a nyíregyházinak - egyelőre csak megbízott vezetője van.

A hivatalvezetők közül minden második (52 százalék) nő, csaknem kétharmaduk jogász, és átlagosan 12 év közigazgatási gyakorlatuk van. Több mint hatvanan eddig jegyzőként dolgoztak.

A járások kialakításáról 2011 szeptemberében döntött a kormány, a közigazgatás átfogó, a közjót szolgáló átalakításának, a „jó állam” kialakításának egyik fontos állomásaként – közölte korábban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. A cél az volt, hogy olyan modernkori járások jöjjenek létre, amelyek hozzájárulnak a mai közigazgatásnál alacsonyabb társadalmi költséggel, hatékonyabban és ügyfélközpontúan működő területi közigazgatás létrejöttéhez.

Komárom- Esztergom megyében 6 járási központ működik (Tata, Tatabánya, Esztergom, Kisbér, Oroszlány, Komárom), 3 város pedig járási kirendeltséget működtet (Bábolna, Nyergesújfalu, Dorog). Tavaly október óta a megye minden településén lezajlottak a megbeszélések, ennek eredményeként összesen 60 település megállapodása elkészült. Dömösön a képviselő-testület megtárgyalta a megállapodást a kormányhivatallal és annak tartalmával egyetértett. Azonban a testület a polgármester jogviszonyát felfüggesztette és nincs alpolgármester sem, ezért a polgármester törvény szerinti helyettesítésére senki nem jogosult. A képviselők maguk közül felhatalmaztak egy személyt a tárgyalásokra, de vele a kormányhivatal nem írhatott alá megállapodást, mert az önkormányzati törvény értelmében ilyen személyt a testület nem jelölhetett volna. Ezt a technikai jellegű problémát úgy oldották meg, hogy a község önkormányzata által megtárgyalt, de alá nem írt megállapodásról a kormányhivatal határozatot hozott.

Az Esztergomi Járási Hivatal vezetője Horváth Szeder Gábor. 1978-ban született Esztergomban. 2000-ben a Nyugat-Magyarországi Egyetemen földmérő mérnökként diplomázott. 1996-tól a Geodézia és Térképészeti Rt.-nél földmérőként, majd 2004-től a Komárom-Esztergom Megyei Földhivatal földmérés ügyi ügyintézőjeként és szakfelügyelőként dolgozott. 2011-től mostani kinevezéséig a Dorogi Körzeti Földhivatal vezetője volt.

A járási hivatalok az okmányirodák helyén működnek, összesen 288, a polgármesteri hivataloktól átvett státusszal indulnak el. Az önkormányzatoktól átkerülő munkatársak számára lesz feladat, és bérük is változatlan marad.

A járási hivatal szervezete magában foglalja:

A megyei kormányhivatal jelenlegi szakigazgatási szerveinek kirendeltségeit:

• járási gyámhivatal
• járási építésügyi hivatal
• járási hivatal állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szakigazgatási szerve
• járási földhivatal
• járási hivatal munkaügyi kirendeltsége
• járási népegészségügyi intézet

A járásszékhely polgármesteri hivatalának államigazgatási feladatokat ellátó részét
A nem járásszékhelyen működő okmányirodát
A nem járásszékhelyen működő polgármesteri hivatalokban a járási hivatalhoz kerülő államigazgatási feladatokat ellátó ügyintézőket
Az okmányirodákat
A jegyzői feladatok egy részét:

• okmányirodai feladatok
• útlevél-igazgatás, gépjármű- nyilvántartás
• egyes gyám- és gyermekvédelmi ügyek
• egyes szociális igazgatási ügyek
• családtámogatási ügyek
• köznevelési feladatok
• egyes kommunális típusú ügyek (pl. temetőengedélyezés)
• menedékjogi ügyek
• egyéni vállalkozói tevékenység engedélyezése
• állategészségügyi feladatok
• szabálysértési feladatok
• helyi védelmi bizottságok vezetése

A járásszékhelyek mellett 2013 végére a kormányhivatal kialakítja a járási hivatalok integrált ügyfélszolgálatait, a járási kormányablakokat is, melyek elsődleges célja, hogy a lehető legtöbb államigazgatási ügy elintézhető legyen egy helyen, a kormányablakon keresztül. Komárom-Esztergom megyében 9 kormányablak kialakítására kerül sor.

„A kormány célja az, hogy a január 3-án megnyílt ügyfélszolgálati irodák, kormányablakok valóban egyablakos ügyintézést tegyenek lehetővé, ahol minden polgár egy helyen, a legteljesebb információ birtokában, a leggyorsabban intézhesse el ügyeit” – hangsúlyozta Czunyiné Bertalan Judit, Komárom-Esztergom megye kormánymegbízottja.