Az Esztergomi Kerekasztal 2014. február 13-án alakult meg.
Tagjai Erős Gábor nemzetközi labdarúgó-partbíró, FIFA asszisztens, Hernádi Zsolt a MOL Nyrt. elnök-vezérigazgatója, Esztergom díszpolgára, Ilosvai Gábor ügyvéd, Kanász Gábor az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház igazgatója, Kontsek Ildikó a Keresztény Múzeum igazgatója, Keresztesi Zsolt vagyonvédelmi szakember, Morva Emília a Magyar Máltai Szeretetszolgálat régióigazgatója, Rezi-Kató Gábor az Esztergomi Vármúzeum igazgatója, Sasvári Géza a Vállalkozók Egyesületének elnöke, Schummer Károly a TE Connectivity igazgatója, Szántó Tamás közgazdász, P. Tokár János OFM a Ferences Gimnázium Igazgatója, Urbán László a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese, Zsembery Ákos építész, BME egyetemi adjunktusa.

A Kerekasztal tartózkodik a politikai szerepvállalástól. Célunk az, hogy rendszeresen, írásban is megfogalmazott szakmai javaslatokkal álljunk elő Esztergom életének általános és időszerű feladatainak megoldása érdekében. Bízunk abban, hogy a város vezetése figyelembe veszi felvetéseinket, javaslatainkat a döntések meghozatalakor.

Esztergomnak immár pontosan meg kell határoznia azt, hogy milyen reális alapvetés mentén, mely területre helyezi a város fejlesztésének hangsúlyait. Úgy gondoljuk, hogy az elmúlt évek nyomasztó gondjai ellenére, az esztergomiaknak továbbra is büszkéknek kell lenniük a városuk történelmi múltjára, természeti adottságaira, a mindennapi életükben, munkájukban tett erőfeszítéseikre. A helyi, európai szinten is jelentős ipar, a turizmus, az oktatás, a művészet, az épített örökség mind kiapadhatatlan erőforrás, de lehetőségeinket csak akkor tudjuk jól kihasználni, ha a város lakóiban megszilárdul a városhoz és egymáshoz tartozás tudata.

Úgy gondoljuk, hogy Esztergom lakóinak bízniuk kell abban, hogy városuk magára talál, s a hétköznapok során élhető, a polgárai által szeretett otthonként fog működni. A város normális életének biztosítása soha többé nem lehet politikai kérdés. A politikai gondolkodás soha többé nem írhatja felül az intézmények működésének, a közlekedésnek vagy a közvilágításnak közös érdekét. Az esztergomiak hitét, miszerint a választott vezetői értük dolgoznak, csak így lehet visszaadni.

Az előttünk álló időszaknak, azon belül a 2014. évnek rendkívül pozitív, reménykeltő eleme, hogy – a kormány döntése jóvoltából – Esztergom megszabadulhat a jövőjét gúzsba kötő maradék (mintegy 12 milliárdos) hitel- ill. kötvényadósságtól. A város ugyanakkor számos olyan nehézséggel áll szemben, amely megbéníthatja a kilábalást. Az Esztergomi Kerekasztal márciusi ülésén megtárgyalta Esztergom költségvetésének, gazdálkodásának kérdését, s az alábbiakban ezzel kapcsolatos véleményünket adjuk közre.

1. A költségvetés a város gazdasági működőképességének alapja
Jelen pillanatban nincs Esztergomnak elfogadott költségvetése. Ez a gazdasági előrelépés szempontjából gátló tényező, egyebek mellett a városnak járó állami támogatás lehetséges felfüggesztése miatt jár negatív következményekkel. Esztergom lakossága abban érdekelt, hogy a városnak elfogadott költségvetése legyen, még akkor is, ha ez a költségvetés szakmailag jelenleg nem kellően kimunkált – viszont ésszerű érvek alapján év közben módosítható.

2. Az adósságrendezés adatainak nyilvánossága és az eljárás mielőbbi lezárása
A pénzügyi adósságok kormányzati átvállalása Esztergom számára óriási lehetőség, ugyanakkor legalább ilyen fontos az adósságrendezés mielőbbi lezárása, a pénzügyi egyensúly helyreállítása és nem utolsó sorban a pénzügyi átláthatóság biztosítása.
Azon adósságrendezési kötelezettség, melyre nem terjed ki a kormányzati átvállalás, az idei év során és később jelentős forrásokat von el a város fejlesztésétől. Javasoljuk, hogy a képviselő testület vegye napirendjére az adósságrendezés ügyét. Hozzák nyilvánosságra az adósságrendezés ütemtervét, mely tartalmazza azon közérdekű információkat, hogy a város eddig mennyi kiadást teljesített és a továbbiakban még kinek, mekkora összeggel vagy átadandó vagyonelemmel tartozik. A jövőbeli tervezés szempontjából tudni kell, hogy mikorra zárulnak le a kifizetések, s hogy mindezekből következően várhatóan mekkora összeg marad városfejlesztési célokra. A jelen helyzetben elengedhetetlen szigorú pénzügyi politika érvényesítése és a nyomon követhetőség jegyében (más városok gyakorlatához hasonlóan) a képviselő testület minden hónapban napirendjére tűzhetné egy ún. likviditási jelentés megtárgyalását. Érdemes lenne megfontolni, hogy először a 2013. december 31-i állapotnak megfelelően, majd a későbbiekben legalább negyedéves gyakorisággal, a város hozza nyilvánosságra a szállítói tartozások tételes listáját.

3. A Vaszary Kolos Kórház működési válságának sürgető megoldása
A Kerekasztal hangsúlyozottan javasolja, hogy – részben az adósságrendezési eljárással, illetve a pénzügyi lehetőségek számbavételével összefüggésben – a képviselőtestület foglalkozzon a pénzügyileg súlyos helyzetbe került Vaszary Kolos Kórház ügyével. Annak ellenére, hogy a Kórház 2012. január 1-jétől nem városi fenntartású, annak fennmaradása, működése minden esztergomi lakos kiemelt érdeke. A városi fenntartás idejéből származó adósságteher mai napig sújtja a Kórházat.
A kórház hivatalos információi szerint összesen 115 millió ft-ot kellett már eddig a betegellátásból erre a célra fordítani. Ez év május 31-ig 56 millió Ft-ot, jövőre további 77 millió Ft kell a Kórháznak kifizetnie az adósságrendezés alá tartozó számlák következő részletéire. Ezen pénzügyi kötelezettségek teljesítése – önkormányzati támogatás hiányában- a Kórház működését veszélyezteti.

4. A Strigonium átláthatósága és működésének rendezése
A város költségvetésében bizonytalansági tényezőt képez a városi tulajdonú Strigonium holding gazdálkodása. Mindenképpen támogatható az új vezérigazgató kinyilvánított törekvése, miszerint a szövevényes és súlyos veszteségeket felhalmozó céghálózatot leegyszerűsítse, átláthatóvá tegye, a veszteségforrásokat mielőbb felszámolja. Érdemes lenne folytatni azt a megkezdett gyakorlatot, hogy a vezérigazgató nyílt testületi ülésen számoljon be az idő közben megtett intézkedésekről. Nyilvánosságra kellene hozni a holding, illetve leánycégeinek várossal kötött szolgáltatási szerződéseit, valamint a cégek várossal szembeni tartozás- és követelésállományát (beleértve az adósságrendezési eljárásból fakadó kötelezettségeket).

Esztergom, 2014. március 25.

Esztergomi Kerekasztal