'A nagy lehetőségek, nagy tettek, nagy elődök, nagy elszánások miért ne adódhatnának össze egy nemzetegyesítő korszakká? Miért is ne következhetne a darabjaira hullott liberális korszak után egy felívelő és lelkesítő nemzeti korszak?'- tette fel a kérdést Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Kossuth Lajos téren Tisza István szobrának újraállításakor, amely szerinte: 'Egy új, nemzetépítő korszak megindulásának szimbóluma lehet'

A miniszterelnök szerint egy köztéri szobor felállítása önmagán túlmutató értelmet hordoz, oka van annak, hogy forradalmak és világégések gyakran kezdődnek a szobrok ledöntésével. Ha egy szobor ledöntése sokszor egy korszak végét jelzi, akkor egy szobor felállítása gyakran egy másik kezdetét - fogalmazott.

Orbán Viktor azt mondta, Tisza szobrának újraállítása reményeik szerint annak az új korszaknak a kezdetét jelzi, amelyért a kormány 2010-től 'folyamatosan és megfeszített erővel dolgozik'. Rámutatott: négy év alatt helyreállították Magyarország becsületét, és letették annak alapjait, hogy ismét legyen értelme magyar jövőről beszélni a 21. század Európájában.

Kiemelte: 'ma, amikor ismét önjelölt demokraták védik tőlünk a demokráciát, és valami ködös tartalmú európaiság nevében verik el rajtunk a port csak azért, mert nem fogadjuk el kritikátlanul mindazt, amit Európa nevében brüsszeli bürokraták közölnek velünk, ugyanazt mondhatjuk, mint Tisza István: töredelmesen bevalljuk, mi nemzeti alapon állunk' - idézte a volt miniszterelnököt.

'Ezen felül mi pedig töredelmesen bevalljuk azt is, hogy nemcsak nemzeti alapokon, hanem a szabadság oldalán is állunk' - fogalmazta meg hitvallását Orbán Viktor. A politikus szerint Tisza István emlékére 1934. április 22-én (Tisza István születésnapján) állított szoborkompozíció erősen összefonódott a magyar miniszterelnök sorsával. Ahogy 1918 októberében szilánkjaira hullott a monarchia, úgy hullott darabjaira 1945 után a szoborcsoport - vont párhuzamot, megjegyezve: 'van, akit nem elég egyszer megölni'.

'Az a kígyó, amely 1918 őszén végzett Tisza Istvánnal, bő negyedszázaddal később az emlékét marta meg' - fogalmazott. Orbán Viktor ezt azzal indokolta, hogy Tisza István úgy gondolta, egy, a munka oldalán álló pártnak nem kell feltétlenül kommunistának vagy szocialistának lennie, lehet az nemzeti is, hívhatják Nemzeti Munkapártnak. A kormányfő szerint Tisza István látta azt is, és harcot is hirdetett ellene, hogy a liberalizmus és a szocializmus eszméinek hangoztatói minként 'sajnálják le és tartják divatjamúlt dolognak a nemzetekre alapozott politikát'. Tisza ezzel szemben úgy tekintett a nemzet egyes tagjai közötti szolidaritásra, mint ami képes áthidalni a társadalmi osztályok közötti különbséget.

Orbán Viktor szólt arról, hogy az első világháború kirobbantásának századik évfordulója felé közeledve fontos emlékezni arra is, hogy Tisza István eleinte nemet mondott a háborúra, pedig körülötte mindenki más helyeselte. Azon kevesek közé tartozott, akik látták, hogy rövid távon a monarchia alternatívája az anarchia, amely Magyarország felbomlásához vezet - tette hozzá.

'Sorsszerűnek látszik, hogy amíg a háború első lövése azt az embert ölte meg, aki soha sem képviselte a magyarok érdekeit, addig az utolsó azzal az emberrel végzett, akinek egész élete a magyarok érdekeinek védelméről szólt' - hangsúlyozta. A miniszterelnök kitért arra, hogy a református Tisza Istvánt éppen a reformáció emléknapján, 1918. október 31-én gyilkolták meg.

Orbán Viktor beszédét úgy zárta, 'a mai napon olyat cselekedtünk, amit büszkén idézhetnek fel az utánunk következő lelkes hazafiak'. A miniszterelnök Tisza István szobrának újraalkotójával, Elek Imre szobrászművésszel együtt leplezte le a nemzeti lobogóval letakart szobrot, majd Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke mondott imádságot. Az ünnepségen jelen volt Kövér László házelnök, Boross Péter volt miniszterelnök, valamint egyházi méltóságok, miniszterek, országgyűlési képviselők és a Tisza család tagjai.

Az ünnepség elején Nemcsák Károly színművész szavalta el Reményik Sándor Magányos cipruság című versét, amelyet a költő Tisza István ravatalára írt. A Kossuth téri rekonstrukciót célzó Steindl Imre Program honlapja szerint az eredetileg Zala György és Orbán Antal tervei alapján 1934-ben elkészült szoborcsoport 17 méter magas volt, talapzata süttői mészkőből készült. A Tisza tragédiáját szimbolizáló oroszlánt 36 köbméter kőből faragták ki, és 12 darabból állították össze. Az emlékmű hátoldalán található gyászkoszorú átmérője 3 méter volt.

A szobor szinte majdnem ugyanazon a helyen áll, ahol a Kossuth tér átalakítása előtt Károlyi Mihály szobra volt, aki legnagyobb politikai ellenfelének tartotta Tiszát.