Hírek
2015. Március 14. 07:00, szombat |
Helyi
Forrás: Lenger Varga Péter/fotó: MTI
Több százmilliós kár az erdőkben – évtizedekig nem áll helyre
Évtizedekig eltart még a térség erdőinek teljes regenerálódása a tavaly decemberi, több százmillió forintos kárt okozó jégkatasztrófa után. A helyreállításon folyamatosan dolgoznak a szakemberek.
Teljesen átszervezte a Pilisi Parkerdő a 2015-2016-os szakmai munkatervét, a tavaly decemberi jelentős jégkár miatt ugyanis kármentesítésre kellett átcsoportosítani a szakembereket és a gépeket. A parkerdő területén jelenleg is közel ötszázan dolgoznak a helyreállításon, köszönhetően annak, hogy 20 ezer, jég által borított hektárból mintegy 9 ezer hektár erdő károsodott súlyosan a térségben. Ezeken a területeken az erdészek szerint pedig mindenképpen emberi beavatkozásra van szükség.
A helyreállítás első lépése a veszélymentesítés, mely során 500 kilométernyi turistautat tettek már járhatóvá a parkerdő szakemberei.
„A kármentesítés, vagyis a sérült faanyagok elszállítása már mindenhol megkezdődött. Ezután jöhet szóba a helyreállítás, az ültetés, az erdei infrastruktúra – utak, pihenők, kerítések, tájékoztató táblák – pótlása. A kármentesítés várhatóan még a jövő évben is tartani fog, a teljes helyreállítás így mintegy kétéves feladat” – fejtette ki a Pilisi Parkerdő kommunikációs vezetője.
Lomniczi Gergely elmondta, a becslések szerint a kár végösszege több százmillió forintos nagyságrendű is lehet. Ezt azonban a szükséges ültetési terület nagysága még pontosítja.
Tűzifa és apríték lesz a sérült fákból
Mintegy 300 ezer köbméternyi fa sérült meg a jég miatt, ez a mennyiség pedig a parkerdő éves kitermelési tervében szereplőnél több. Ezért is különösen fontos, hogy az ésszerűen hasznosítható faanyagot mindenképpen kimentsék és jellemzően tűzifaként vagy aprítékként értékesítsék az edészek. Mivel a sérült faanyag komoly értékvesztést szenvedett, így ipari célra alkalmas fa alig kerül ki belőle, jobbára csak az olcsóbb tűzifa kategóriában értékesíthető. Mindez pedig azért jelent gondot, mert a kármentesítés és helyreállítás fedezetét elsősorban ez a faanyag jelenti.
„A kimentés mellett fontos a természet- és erdővédelemi szempont, ami azt diktálja, hogy az elpusztult faállomány egy bizonyos részét balasetmentesítés után hagyjuk az erdőben, mert a holt faanyag jelentős szerepet játszik az erdei ökoszisztéma stabilitásában, így az erdők rehabilitációjában is” – fűzte hozzá a szóvivő.
Évtizedekig regenerálódik az erdő
Lomniczi Gergely kitért arra is, hogy a helyreállítás során a szakemberek a természet regenerálódó képességére helyezik a hangsúlyt, ezért a természetes folyamatokat igyekeznek segíteni. Ültetésre csak a legsúlyosabban károsult területeken, jellemzően a fenyvesekben lesz szükség. A kisebb mértékben kárt szenvedett, megritkult erdőterületeken az erdészek próbálják a természetes megújulás folyamatait segíteni, nagy figyelmet szentelve a születő csemetéknek. A cél ugyanis, hogy minél nagyobb területen magától újuljon meg az erdő.
Külön problémát jelent majd, hogy a most sérülten visszamaradó faállomány minden egyéb károsításra érzékenyebb lesz, vagyis rovar vagy gombakárok, további szélsőséges időjárási körülmények – nyári aszály – esetén a szokásosnál nagyobb halandóság várható a sérült területeken.
A fák mellett az erdei és turisztikai infrastruktúra is megrongálódott, mint a sétautak, melyek környékén a fennakadt ágak, megdőlt fák eltávolítása is szükséges. Emellett 100 kilométernyi erdővédelmi kerítést kell pótolnia a parkerdőnek, és tanösvényeket, tájékoztató táblákat, turistautakat is helyre kell állítania. Az emberi beavatkozás mellett az erdők regenerálódása mindezzel együtt akár évtizedeket is igénybe vehet.
„Ha kidőlt egy száz éves fa, akkor annak a helyén csak száz év múlva áll majd egy ugyanolyan. Azonban az erdő nem egy statikus létesítmény, hanem egy szüntelenül változásban lévő, dinamikus, élő ökoszisztéma. Mint ilyen hamarabb kiheveri a károsodást, de néhány évtizedre így is szükség lesz” – hangsúlyozta Lomniczi Gergely.
Összefogás az erdőkért
A helyreállításhoz szükséges pénz egy részét biztosítja csak a sérült fák tűzifakénti értékesítése, ám mint a parkerdő kommunikációs vezetője elmondta, az állami erdőgazdaságok rendelkeznek azokkal a tartalékokkal és lehetőségekkel, amik lehetővé teszik a kárfelszámolást. Mindezt ráadásul társadalmi segítségnyújtás is segíti a közmédia S.O.S. Bajban az erdő című tematikus műsorával.
„Reményeink szerint sokakat ébresztett rá erdeink értékére, a mindennapi életünkben játszott szerepük fontosságára. Több mint negyvenötezren egy hívással, sms-küldéssel bizonyították, hogy tisztában vannak az erdők nemzeti, társadalmi értékével. Ennek a műsornak, és Áder János köztársasági elnök kiállásának az volt a fő üzenete, hogy az erdők megérdemlik az összefogást, a teljes társadalmi szolidaritást. Ez a teljes magyar erdész szakma számára hatalmas érték, mert a jégkár kapcsán százezrek ismerték meg a munkánkat” – fűzte hozzá zárásként Lomniczi Gergely.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 04. 14:07, hétfő | Helyi
K&H: indul a „pénztanárok” versenye
a TikTokon csapnak össze egymással a pedagógusok
2024. Október 01. 12:28, kedd | Helyi
Negyedik alkalommal hívja alkotásra a diákokat a sikeres Richter TETT-mesepályázat
2024. Szeptember 25. 07:52, szerda | Helyi
NAV: szeptember 30-ig igényelhető vissza a külföldi áfa
2024. Szeptember 13. 06:00, péntek | Helyi
PM: az IMF is támogatja a magyar EU-elnökség célkitűzéseit
A Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund, IMF) szerint a magyar gazdaság növekedése az uniós rangsor élmezőnyében lehet jövőre