Putyin szerint az összes főbb makrogazdasági mutató ezt bizonyítja, és ebben nagy szerepük van az orosz kormány erőfeszítéseinek is. Az elnök azokra a nyugati országokban megfogalmazott vádakra reagálva, melyek szerint ő felelős a gazdasági bajaikért, az irónia szándékával megjegyezte, hogy "komolyan el fog beszélgetni" saját magával.

Egyebek között rámutatott, hogy a közel 38,5 milliárd dolláros tavalyi orosz-fehérorosz kereskedelmi forgalom rekordszintet ért el. Hozzátette, hogy a külkereskedelemben az áttérés a nemzeti valutákban történő elszámolásra Fehéroroszországgal és más országokkal megerősítette a rubelt.

Lukasenka "köszönetet mondott" a Nyugatnak, amiért lökést adott Oroszország és Fehéroroszország gazdasági fejlődésének és integrációjának. A fehérorosz vezető arra figyelmeztetett, hogy Lengyelország békefenntartás ürügyével kész lenne Nyugat-Ukrajna elcsatolására. Úgy vélekedett, hogy fogja még Kijev Moszkva és Minszk segítségét kérni annak megakadályozásában, hogy területrészeket ragadjanak el Ukrajnától.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn a sajtónak kijelentette, hogy Oroszország nem akadályozza az ukrán gabona kivitelét Lengyelországon keresztül, mert, mint mondta, senki sem akadályozza, hogy a vasúti szerelvények, amelyek fegyvert hoztak, visszafelé gabonát szállítsanak.

"Nem mi vagyunk a forrásai azoknak a problémáknak, amelyek az éhínség veszélyéhez vezetnek" - hangoztatta, és az Oroszország ellen egyebek között a tengeri szállításban bevezetett szankciókat okolta a kialakult helyzetért.

Mint mondta: nem Oroszország vonta blokád alá az ukrán kikötőket, és éppen az ukrán tengeri aknatelepítés veszélyezteti a vízi útvonalakat. Peszkov szerint a hajózás felújításához "különleges intézkedésekre" van szükség.

Vaszilij Nyebenyzja orosz ENSZ-nagykövet sajtójelentésekre hivatkozva kijelentette, hogy az ukrán gabonát mind vasúton, mind dunai uszályokon szállítják. Hozzátette, hogy Moszkva gyanúja szerint a termény az éhező Dél helyett végül európai magtárakban fog kikötni.