És azt mondta, visszaállítaná a régiók kormányzóinak közvetlen választási rendszerét, amelyet Vlagyimir Putyin kormányfő, akkori orosz elnök törölt el 2004-ben, és a Kremlre bízta kiválasztásukat.

„Hallom azokat, akik változásról beszélnek, és megértem őket” – hangsúlyozta Medvegyev. – Minden aktív állampolgárnak meg kell adnunk az esélyt, hogy részt vehessen a politikai életben.”

A tervezett változtatások között szerepel, hogy már 300 ezer aláírás összegyűjtése után lehet indulni az elnöki tisztségért, a parlamentből kimaradt pártok jelöltjei számára pedig 100 ezerre csökken ez a szám. Emellett egyszerűbbé válik a pártbejegyzés, az orosz régiók felében a nyilvántartásba vételhez már 500 támogató is elég lesz. Medvegyev erősítené a szavazók és a képviselők közötti kapcsolatot, ezért a jelenlegi pártlistás rendszer helyett 225 választókerületben közvetlenül választatná a törvényhozókat, ami a parlamenti helyek felét érinti. Az elnök elvetné azt a rendelkezést, amely bizonyos számú aláíráshoz köti egy jelölt indulását az alsóházi és a regionális választásokon.

Az elnök emellett egy államtól független tévécsatorna létrehozását javasolta. A tüntetők gyakran bírálták a médiát egyoldalúsága miatt, mivel az szinte tudomást sem vett létükről. Medvegyev azt is megígérte: keményen lecsap a korrupcióra, valamint javasolta, hogy az átláthatóság jegyében a tisztségviselőket kötelezzék főbb kiadásaik nyilvánosságra hozatalára.

Új választás nem lesz

A tervezett lépések elmozdulást jeleznek az ellenzék követeléseinek irányába, azonban Medvegyev nem beszélt a tüntetők legfontosabb kéréséről, a parlamenti választások újbóli kiírásáról. A december 4-i voksolás után – amelyet Putyin pártja, az Egységes Oroszország nyert meg –, rég látott nagyságú tömeg, több tízezer ember vonult utcára az állítólagos választási csalások ellen tüntetve.

Arkagyij Dvorkovics, a Kreml gazdasági szakértője szerint a javaslatokat a következő napokban terjeszthetik a duma elé. Medvegyev elmondta, hogy a tervezett változtatásokra Putyin is rábólintott. Ugyanakkor a választási rendszer átfogó reformja csak a 2012-es elnökválasztás után esedékes. A várakozások szerint az elnöki tisztséget újból Putyin veszi át.

Megyvegyev utoljára mondott éves beszédet ebben az elnöki ciklusban. Az egyórás szónoklatot a politikai, katonai és vallási élet mintegy ezer képviselője hallgatta meg. Az elnök figyelmeztette a Nyugatot, hogy ne avatkozzon bele az orosz belügyekbe. „Demokráciára, nem pedig káoszra van szükségünk” – mondta.

„A rendszer rohad”

Eközben az ellenzék a szombati tüntetésekre készül, és kevés hitelt ad Medvegyev szavainak. Vlagyimir Ruzskov ellenzéki aktivista szerint „az erőtlen elnök” „üres ígéretei” egyfajta választ jelentenek ugyan a tüntetésekre, de ez nem elég. „A fő követelésünk az volt, hogy írjanak ki új választásokat az új törvények szerint. Ehelyett megpróbálják megtartani a jelenlegi, illegitim parlamentet. Ezt a társadalom nem fogja elfogadni, ahogy a Szaharov-sugárúton tüntetők sem” – vonta le a következtetést Ruzskov.

Szergej Belkovszkij független politikai elemző is hasonlóképpen vélekedik. Szerinte a „szándékos hazugságra és félrevezetésre” csak a december 4-i választások eredményének és a következő elnökválasztásnak a legitimálása miatt volt szükség. „Nem tuszkolhatod vissza a fogkrémet a tubusba. A rendszer rohad. Kétségbeesetten próbálják megmenteni, de a zavaros lépések csak közelebb viszik a végéhez” – hangsúlyozta.