A beruházásokat négy csoportra osztották: komplex, teljes, teljes üzletirepülőtér, korlátozott üzletirepülőtér fejlesztésre. Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára egy, a napokban közzétett online előadásában elmondta, hogy a stratégia jelenleg még előkészítési fázisban van, az egyes besorolások még módosulhatnak a konkrét üzleti tervek és megvalósíthatósági tanulmányok alapján.

Komplex fejlesztést hajtanának végre a debreceni, a békéscsabai, a kecskeméti, a hévíz-balatoni és a győr-péri légikikötőben.
A jelenleg meghatározott kritériumok alapján a fenti beruházások minősülnek a személy- és az áruforgalom szempontjából stratégiai jelentőségűnek.
Teljes üzletirepülőtér-fejlesztést a miskolci, a börgöndi, a szegedi és a pécsi légibázison végeznének.
A terv harmadik csoportját a korlátozott üzletirepülőtér-fejlesztés képezi, amely Esztergomot is érinti Nyíregyháza, Eger, Kaposújlak és Szombathely mellett.

További négy településen pedig sportcélú és egyéb üzleti fejlesztések valósulnának meg.

A terv végrehajtása egy elvi és egy konkrét cél figyelembevételével folyik:
• az előbbi, hogy a hazai gazdasági tevékenységet pénzügyi és környezeti szempontból is fenntarthatóan működtetett légi közlekedési infrastruktúra szolgálja ki,
• az utóbbi pedig, hogy lehetővé váljon Magyarország összes megyeszékhelyéről 45 perc utazási idő alatt elérni repülőtéri kapcsolatot üzleti utak esetén.
Ennek kialakításában fontos szerep jut a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak (KKM), amely meghatározza a teljes és a korlátozott üzletirepülőtér-fejlesztések koncepcióját. Korábban már szó esett arról, hogy kormány szeretné a beruházásokat azzal is ösztönözni, hogy előbb-utóbb minden nagyobb város elérhető lesz legalább kisrepülőgéppel.

Amennyiben a programban lefektetett számok nem változnak, akkor az ország 119 repteréből minden hetedik számolhat a felújítással.