Az InfoEsztergom megnézte a megyében idén legjobbnak ítélt épületet. A tervezővel, Somody Zsolttal a Kerek-tónál jártunk „háznézőben”.

- A szakmai értékelésen elhangzott, hogy a „…tervező, olyan épületet hozott létre, amely teljesen ellentmond a Búbánatvölgy névnek és szerencsésen ötvözi a kényelmet, a funkciót, a külső és a belső vizualitás jegyeit. Meg kell jegyezni, hogy kiváló épület született!”
Nem idézném az egész értékelést, helyette meséld el Te, hogy melyek voltak azok a szempontok, amelyek alapján pont ilyen lett, így valósult meg ez a létesítmény.

A történet még évekkel korábban kezdődött. A mostani épület helyén összesen három faház állt és bár évekig kiszolgálta a tóhoz látogató turistákat, a horgászokat, lassan felvetődött a kérdés, hogy az elöregedett házikókat felújítsák-e. Egyáltalán megéri -e úgy költeni rájuk, hogy közben modernizáció nem történik, miközben a népszerű kirándulóhely egyre több kikapcsolódni vágyót és pecást és túrázót vonzott a tó mellé, akiknek az igényeit már csak egyre komolyabb kompromisszumok árán tudták kielégíteni.

Szentkirályi Ádám a Vasas Horgász Egyesület elnöke vetette fel azt az ötletet, hogy az elavult három ház helyére egy komplex, új épület kerüljön, amelyben a kényelmi és esztétikai szempontokon túl egyéb hasznos funkciók is helyet kell kapjanak.

Az ötletelés eltartott egy ideig, mivel az egyesület anyagi lehetőségei egy ekkora beruházáshoz nem voltak elegendők, de szerencsés fordulatot vett a történet, amikor szembejött egy lehetőség, a „Lépésekre a Dunakanyartól” című pályázat. Ez a pályázat - amelyet a Vasas Horgász Egyesület a Magyar Természetjáró Szövetséggel, a Pilisi Parkerdő Zrt.-vel és a Magyar Turisztikai Ügynökséggel közösen nyert meg – lehetővé tette, hogy Szentkirályi Ádám és a horgász egyesület álma megvalósuljon. Ekkor keresett meg Ádám, hogy szeretnének egy többfunkciós, tájba illő épületet a Kerek-tó partjára.

- Mi volt a megrendelő elképzelése?

A legfontosabb elv a külsőt illetően az volt, hogy a környezetbe simuljon. Nekem személy szerint pedig az, hogy amennyire lehet, akadálytalanul lehessen rálátni a tóra, a környező erdőkre hegyekre.

Nemcsak a házból, hanem a ház felett vezető útról is, ezért onnan nézve egyszintes, lapos és sallangmentes az épület, nagy üvegfelülettel, amely egyébként az egész házra jellemző.

Olyannyira jól sikerült az átláthatóság, hogy a madarakat is megtéveszti, ezért kellett felmatricázni az ablakokat.

- A nagy üvegfelületen kívül, milyen anyagok dominálnak a létesítménynél?

Igyekeztem a természetben fellelhető anyagokat használni. Ha kinézünk, akkor van víz, fű, fa, virág…. Ide nem illett volna egy extravagáns, szokatlan anyaghasználatú épület. Ezért választottam a sok üveg mellé a fát és a követ a fehér vakolt fal mellé. Egyébként az új ház durván akkora alapterületet foglal el, mint régen a három együtt, tehát nem foglalunk el több helyet a természetből, mint korábban csak hatásában más.

- Mesélj erről…
Maga az épület az út felől lejt a tó irányába, onnan nézve egy lapos hosszú, egyszerű homlokzatú házat lát az ember, viszonylag zárt verandával, ahonnan a foglalkoztató vagy oktató helyiségek nyílnak.

A fehér, vakolt frontot itt is természetes kő és a fa egészíti ki.

A létesítmény főbejáratát is itt helyeztük el. Innen megközelíthető egyrészt az üzemeltetési rész, illetve a gazdasági helyiségek, másrészt bejuthatunk az étterem feletti galériára is, ahonnan az akadálymentes lépcsőn elérhetjük a közösségi teret.

A lenti részt – kihasználva a lejtős terepviszonyok adottságait - kétszintesre terveztem. A homlokzata szinte teljes mértékben üvegből készült.

Jó időben ezeknek a felületeknek a nagy része ráadásul még nyitható is, ezzel is fokozva a természetbe olvadás élményét. A büfé-étterem előtt tovább haladva kőburkolatot kapott a felső szintre kívülről vezető lépcső, ahonnan egy, a nem vendégek számára is elérhető illemhelyiség is elérhető.

A megrendelő kérése volt, hogy a sok természetjáró, kiránduló és horgász miatt helyezzünk el a házban olyan mellékhelyiséget is, amelyet a „külsősök” is igénybe vehetnek.

- És a funkciók?

Ádámnak az volt az ötlete, hogy a horgászengedélyek megszerzéséhez szükséges oktatás és vizsga itt is elérhető legyen, ezért egy helyiség ezt a célt szolgálja, egy másik terem a túravezetők képzésére is alkalmas, illetve mindkettőben lehet szakköröket, továbbá a horgász egyesület ifjúsági tagozatának oktatást tartani. Van még két öltöző, zuhanyzóval…

- Miért kell egy természetházba két öltöző?

Azért kellett, mert a házhoz egy rendkívül komoly felszereltségű konyha is tartozik, amely azon túl, hogy a vendégeket kiszolgálja, a tervek szerint oktatókonyhaként is működik majd. Tanfolyamokat tartanának majd, ahol kiemelten oktatnák a halételek elkészítését, ezzel kapcsolódva a magyar halételek népszerűsítéséhez és a Magyar Halak Napja rendezvényeihez is. A tanfolyam résztvevői számára terveztük a két öltözőt, de természetesen, ha olyan szakkör, vagy foglalkozás van, ahol szükséges a ruhaváltás, akkor ők is használhatják.
Kellett egy büfé is, mert a ház nem csak horgász bázisnak, hanem közösségi térnek is épült. A környéken nincs semmi, amit az itt lakók ilyen célra igénybe vehetnének, összeülhetnének, vagy bármi más közös dolgot csinálhatnának. A közösségi tevékenységhez nem feltétlen használja az éttermet az ember, de egy büfé mindig jól jön az ilyen alkalmakon…
Ezen kívül kellett tervezni a létesítményre felügyelő gondnoknak egy lakást.
- Van gondnok is?
Igen, ő eddig is itt lakott az egyik csehszlovák faházban. Ezen kívül helyet kapott egy raktár a horgászegyesületnek, a turizmus miatt kerékpár tároló, és a gépészetnek egy megfelelő helyiség.
Fontos volt, hogy a ház akadálymentes legyen (ez nem ugyanaz, mint a kerekes székesek számára tökéletes bejárhatóság).

- Nézzünk akkor körül bent is…

A tó előtti alsó részen belépve az étterem-büfé-közösségi térbe érkeztünk. A hely akár 150 fő befogadására is alkalmas, ahol rendezvényeket, kiállításokat is lehet szervezni.

Most épp Szentkirályi Ádám fotóit látjuk a falakon, aki remek természetfotós is.

Itt is a nagy üvegfelületek dominálnak, bár a galéria kissé zártabb, azért onnan is szinte akadálytalan a kilátás.

Itt lenn kapott helyet a mozgáskorlátozottak számára kialakított illemhely és az elsősegélynyújtó hely is.

A ház belülről Lamperth Angéla belsőépítész munkája, aki a készen kapott natúr tereket kiváló érzékkel öltöztette fel, színekkel, anyagokkal.

A belső is azt a természetközeliséget tükrözi, ami különösen fontos volt a megrendelőnek.
Azt gondolom, hogy ezen a házon mindenki szívvel-lélekkel dolgozott és bár az építészek között az a mondás járja, hogy egy munkát nem lehet befejezni, csak abbahagyni, azért elégedettek lehetünk ezzel az épülettel.

Az Építészet Hónapja rendezvény keretén belül a Komárom-Esztergom Megyei Építészkamara idén Esztergomban, a Kapcsolatok Házában tartotta meg a 2021-es Év Háza kiállítását és díjkiosztó ünnepségét. A rendezvényen a megjelenteket Markos Anikó a kamara elnöke üdvözölte, majd köszöntőt mondott Esztergom főépítésze Philipp Frigyes. Az Év Háza 2021. pályázat eredményeit, valamint a díjazott pályaművek értékelését Bálint Imre DLA Ybl Miklós-díjas építész ismertette.