Az esztergomi Királyi Vár falképeinek első restaurálására, közvetlenül a feltárás után, 1935-37-ben az olasz Mauro Pelliciolit, a milánói Bréra képtár kiváló restaurátorát kérte föl a magyar kormány. A palota és a királyi kápolna feltárása az akkori Európa leghíresebb munkálatának számított. A különféle ázások és szerkezeti problémák miatt állandó veszélynek kitett freskókat, ezt követően több ízben restaurálták a II. Világháború után, de ez csak rontott az állapotukon. A falképek teljes kutatásának és restaurálásának feladatára több mint egy évtizede Wierdl Zsuzsanna, restaurátor művészt választották. A szakember előzetes műemléki tárgyalások, szakmai egyeztetések, versenyeztetés és technikai eljárások bemutatása után kapta meg a feladatot.

A jelenlegi munkálatok fő problémája az előző beavatkozások sokasága és minősége, amelyek az idők során egymásra rétegződtek, és nehezíti a feltárást. 2005-ben a palota termeiből az előszoba, majd 2008-ban a Beatrice terem, valamint a kettős festett kapu restaurálása készült el. Utána 3 évig anyagi fedezet miatt elsősorban a falképek kutatása folyt.

Az elmúlt időszakban több előzetes restaurálási munka zajlott (anyagvizsgálatok, tisztítás), középkori freskós kövek egy része, illetve a négy „Erények” allegória” közül a Temperantia teljes, és a Fortitudo részleges restaurálása) munkálatai. Az eddigieknek köszönhető, hogy a múzeum Európai Örökség listára került.

Jelenleg zajlik az ásatások során előkerült körülbelül 200 festett kő teljes kutatása, megismerése és rekonstrukciós helyének meghatározása, hogy vissza lehessen helyezni azokat eredeti helyükre. A Kápolna freskós köveinek minden darabja a különleges művészi egység része. A most zajló munkálatokat a Vármúzeum a Márványtermében látható kiállításon mutatja be a Kápolnába érkező vendégeinek.