A Bazilika tőszomszédságában, az esztergomi Szent István téren négy napig lesz ingyenesen látogatható az ideiglenesen felállított gömbsátor. Az előtte álló 8 oszlop a Nemzeti Múzeum oszlopcsarnokát idézi.

3 500 000 műtárgy őrzője, 400 000 év leletei, 350 000 év történelem, Magyarország első múzeuma, 11 filiálé. Ez a Magyar Nemzeti Múzeum. A megújuló Nemzeti Múzeum régi filiáléi (MNM Nemzeti Örökségvédelmi Központ; MNM Rákóczi Múzeuma, Sárospatak; MNM Mátyás Király Múzeuma, Visegrád és MNM Esztergomi Vármúzeuma) mellé tavaly, a múzeumi hálózat újrarendezésével, több új filiálét kapott, így jelenleg 1 budapesti és 10 vidéki múzeum tartozik hozzá. A „Múzeum-kör-út” (Országjáró Múzeum-projekt) a Magyar Nemzeti Múzeum egységes bemutatkozása, amelyet a projekt logója – mely egy virtuális térképen mutatja az intézmények helyszínét – szimbolikusan jelez és erősít. A projekt logójának és arculatának tervezője Vári Ágnes.

A projekt nem titkolt célja az MNM és filiáléinak minél szélesebb körű promotálása, valamint az, hogy az iskolás gyerekek kedvet kapjanak az MNM bármelyik múzeumának felkeresésére. A Múzeum ennek érdekében mindent elkövet, az EMMI pedig a szükséges támogatást biztosítja.

Az első állomás Esztergom, ahol a Várkápolna átadását ünnepelhetjük együtt a Szent István-év befejezéseként. Mivel az esztergomi várhegy központi szerepe Géza fejedelem idején bizonyosra vehető, mert Esztergomból indultak a követek a nevezetes „quedlinburgi királytalálkozóra” 973-ban, így Esztergom városa ettől az időponttól számítja történelmét. Itt született Vajk, akit itt is kereszteltek István nevére, s aki itt is hunyt el – Esztergom szimbolikusan is jó indító helyszíne az MNM-időutazásnak. A Bazilika környékén tehát életre kel a történelem a karácsonyt megelőző napokban.

Nem mindennapi élményben lehet része annak, aki betér az MNM-gömbsátorba. Az óriási félgömbbe lépve mindkét oldalon lépcső vezet egy fahíd-építményre, ahonnan letekintve a sátor szinte egész padlófelületét befedő, a látogatók talpa alá is vetített videomapping-bemutató (azaz egy 12 perces mozgóvetítés) látható. A látványterv Pintér Réka, a 12 perces animáció Széles Anna munkája. A sátor közepén óriásspirálon Széchényi Ferenc felajánlásának sorai olvashatóak, amellyel megalapította az első múzeumot Magyarországon.
A 12 perces videomapping-vetítés tartalmának, üzenetének szerkezetét erős szimbolikával bíró, visszatérő elemek (a végtelen fekvő nyolcasa, forgó spirál, az utazást jelző repülés és megérkezés stb.) strukturálják és rendezik. A film egyrészt megidézi és népszerűsíti a december 15-én átadandó Várkápolnát és annak freskóit, megelevenednek keletkezésének és létének történelmi századai, másrészt a videó-installáció segítségével történelmi utazást teszünk az MNM filiáléhálózatának intézményeiben is.

Az MNM abban a szerencsés helyzetben van ugyanis, hogy az MNM-filiálék végigjárásával valójában a magyarok történelme is bejárható, hiszen
• a vértesszőlősi régészeti bemutatóhelyen előember-leletek találhatók,
• Balácán a római kor elevenedik meg,
• Esztergomban a római kortól a középkorig tartó évszázadok,
• Visegrádon Mátyás király kora és a kora-középkor,
• Vésztő-Mágoron középkori romkert áll,
• Sárospatakon a reneszánsz kor és a Rákócziak ideje,
• Nagycenken, Balassagyarmaton főként a 19. század, a reformkor tárgyi és épített öröksége látható,
• az MNM Központjában és a Nemzeti Örökségvédelmi Központban pedig minden korszakra vonatkozóan őriznek műtárgyakat és a századok kincseit, egészen máig.
A sátorban négy képernyőn minden filiálé műtárgy-kincsanyaga is megidéződik. A film tartalmi anyagának összeállításán számos budapesti és esztergomi múzeumi munkatárs dolgozott, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum megmutassa a kutatások sorát végző tudós múzeum képét is.

Az MNM-gömbsátrat pénteken 16 órakor az MNM főigazgatója, Csorba László nyitotta meg. A projekt szakmai vezetője Császtvay Tünde, az MNM általános főigazgató-helyettese.