Az atlétikai válogatott szövetségi kapitánya elmondta: országos csúcsok és egy rekord is fűződik a magyar atlétákhoz.

A teljes magyar atlétika szakágában még sosem fordult elő, hogy három magyar versenyző is bejusson egy világverseny 400 méteres döntőjében. A riói paralimpián azonban ez megtörtént: Csontos Piroska a hatodik, Keresztesi Erika a hetedik, Biacsi Ilona pedig a nyolcadik helyen ért célba a T20-as kategória női 400 méteres síkfutásban. Rióban mellettük Kálmán Krisztina a súlylökés F32-es kategóriájában hatodik lett, Csontos Piroska pedig 8. helyezést ért el T20 kategóriában távolugrásban. A csapat teljesítményére Biacsi Ilona ezüstérme tette fel a koronát, amit a T20-as kategória 1500 méteres síkfutó számában szerzett meg, melyben ikertestvére, Bernadett az ötödik helyen végzett.

Az esztergomi Schiller-Kertész Judit szerint már az előzetes eredmények alapján és a kvótaosztás ismeretében hatalmas siker volt, hogy öt női atléta kapott kvótát a 2016-os Nyári Paralimpiai Játékokra. Mint kifejtette: sokkal nehezebb erre a versenyre kijutni, mint az épeknek az Olimpiai Játékokra. „Nálunk, ha valaki „A” szintet ér el, az még nem jelent automatikus kijutást. Két „A” szintes versenyző után kaphat ugyanis egy kvótát egy ország. A tavalyi kvalifikációs vb-n az első két helyezett kapott névre szóló kvótát, de ott nekünk 4. helyekkel kellett beérnünk. Összesen alanyi jogon végül négy kvótát kaptunk és a legsúlyosabban sérült versenyzőnk, Kálmán Krisztina kapott szabadkártyát. Ezt követően pedig abban bíztam, hogy mindenki döntős lesz, ez pedig teljesült is” – emelte ki a szövetségi kapitány. Hozzátette, hogy a remek eredmények közül természetesen kiemelkedő Biacsi Ilona ezüstérme.

„Akik nézték a döntőt, egyértelműen úgy nyilatkoztak, hogy megkönnyezték Ili teljesítményét. Testvére hosszú, közel hároméves sérülés után érte el az 5. helyet, mely nagyon jó teljesítmény. Csontos Piroska új országos csúcsával a számunkra nehezen elérhető 1 perces álomhatárt lépte át a 400 méteren, de Keresztesi Erika is egyéni csúcsot futott. A kerekesszékes Kálmán Krisztina hatodik helyezésével is elégedett vagyok, hiszen önmagában az is csoda, hogy felépült ennyire 12 évvel ezelőtti autóbalesete után, amit követően fél évig kómában feküdt. Azóta állandó segítséget igényel, így a versenyeken az édesanyja a hivatalos segítője” – részletezte az esztergomi tréner. Kitért arra is, hogy a londoni paralimpiát követően nehezebb volt például Biacsi Ilona dolga is, mivel legnagyobb riválisai között az ukrán válogatott több hónapos magaslati edzőtáborozás után érkezett a paralimpiára. Kemény ellenfél volt számára a lengyel futó is, így hatalmas volt a harc a döntőben, melyet hosszú és kemény munka előzött meg. „2010 óta tudjuk, hogy a tanulásban akadályozott sportolók visszakerültek a paralimpiai rendszerbe. Az addig csak saját kategóriájuk – INAS-értelmileg sérültek megmérettetésein – világversenyein versenyeztek a lányok, de azóta gőzerővel készülnek. A Biacsi lányok és Keresztesi Erika 2002 óta, a budapesti INAS Euróba-bajnokság óta válogatottak. Sokszoros világ- és Európa-bajnokok. Krisztina 2010-ben került be, míg Csontos Piroska London után” – folytatta Schiller-Kertész Judit.

A sportolók november elsejéig pihenőt kaptak, a pihenő időszakban így „csak” heti 2-3 edzésen vesznek részt, melyek többnyire regeneráló futásokból, úszásokból és gyógytornából állnak. Jövőre aztán az INAS verseny Bangkokban lesz, a vb Londonban, melyekről szeretnének érmekkel hazatérni a sportolók, hogy még több önbizalommal tudjanak készülni a következő paralimpiára, a cél ugyanis Tokió. „Olimpiát, paralimpiát megélni egy csoda! Nekem ez Sydney és London után harmadszor adatott meg. Csoda volt ezzel a magyar paralimpiai csapattal együtt tölteni a két hetet. Ott voltam a látássérült Szabó Niki judós bronzmérkőzésén, láttam Sors Tamás bronzérmét 100 pillangón. Boldog voltam, hogy sok edzővel, szakemberrel találkozhattam. Sokat lehet tőlük tanulni szakmailag, a legtöbbet a bemelegítő pályán. Mindenki árgus szemekkel nézi a másik munkáját, és igyekszik elcsenni néhány gyakorlatot. Ez persze nem újkeletű, hiszen az egyik hasizom-gyakorlatot a hong-kongiaktól lestük el, és azóta az edzéseken is így hívjuk. Sokat jelent az is, hogy egyik legkedvesebb kollégám, a japán válogatott edzőnője már jelezte, hogy örülne egy közös edzőtáborozásnak” – számolt be személyes élményeiről is a szövetségi kapitány, aki szeretné a következő ciklust is végigvinni, ezért újra megpályázza a posztot. Bízik benne, hogy ebben a négy évben is - hasonlóan az előző évtizedhez - társai lesznek a munkában edző kollégái, Szikora Gyula, a Váci Reménység SE és Antal Andor, az Szegedi Vasutas SE szakemberei.

Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere a Pesti Vigadóban az olimpia és paralimpiai edzők és pontszerző sportolók ünnepségén elismerő oklevelet adományozott Schiller-Kertész Juditnak. Antal Andor a Biacsi lányok trénere állami kitüntetést vehetett át, Biacsi Ilona pedig a Parlamentben a Lovagkereszt kitüntetést.

Fotó: Hoffer Szilvia Viktória, az MPB médiacsoportjának a tagja