Pedig ők mindig is a mozgékonyságukról és örökmozgó, fáradhatatlan létformájukról voltak híresek, ami azonban egyre inkább valamiféle városi legendának tűnik, főleg a városokban élők körében. Átalakuló, digitális korukban szinte már minden gyerek kezébe bele van tapadva valamiféle okoskütyü, melyen vagy az internetet rója, vagy valamilyen játékot játszik, miközben a külvilágról teljesen megfeledkezik, ahogyan a mozgásról és a szabad gyermekkor valódi élvezetéről is. A szülő felelőssége, hogy gyermekét kimozdítsa a holtpontról és a komfortzónájából, s ráébressze arra, hogy a mozgással járó dolgok is élvezetesek!

A testmozgás fontossága gyerekként
A mozgás létszükséglet, hiszen szervezetünk, immunrendszerünk és izomzatunk, ill. erőnlétünk tartható karban és erősíthető általa, valamint cseperedő korban a légzési-keringési rendszer és a csontozat, az ízületek egészséges fejlődése is függ tőle, ill. ortopédiai elváltozásoknak vehetjük vele elejét. Ezen felül egy gyermek számára valahol és valahogyan rendszeresen le kell vezetni a felesleges energiákat, mert ha nem, egyrészt elhízhat és következményeként kamasz vagy felnőtt korára komolyabb betegségekkel nézhet szembe, másrészt idegessé, agresszívvé, kezelhetetlenné válik, aminek szintén nem örvendezik senki.

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a bármilyen formában aktívan mozogni nem szerető gyermek nem feltétlenül kifejezetten lusta. Előfordulhat, hogy társai valami miatt szekálták, megjegyzéseket tettek rá és emiatt fordult el a társas kikapcsolódásoktól, de megeshet az is, hogy kissé ügyetlenebb vagy annak érzi magát, és attól fél, hogy emiatt megszégyenül és társai lenézik, kiközösítik. A lustaság okát tehát elsősorban nem árt kideríteni, hogy orvosolni lehesse, s a gyerek ne érezze tehernek, nyűgnek, kényszernek a sportot!

Kiemelkedően fontos ez ügyben is a szülői magatartás és példamutatás, hiszen a gyermek sokszor azt utánozza és tanulja meg, amit közvetlen környezetében rendszeresen lát! Ha a csemete azt tapasztalja, hogy szülei minden mozgása kimerül abban, hogy ellépdelnek az autóig, azon felül pedig nem észlel tőlük olyat, hogy aktív kikapcsolódási formákat űznének, akkor ő maga sem fogja ezt tenni és nehezen lesz rávehető is. A szülő legyen előrelátó és tudatos, s gondoljon úgy a sportra, mozgásra, mint családösszehozó és kapcsolatot erősítő, szociális tevékenységre, melyet együtt, örömmel lehet végezni!

Lusta gyerekek mozgásformái
Először is, a gyermeket rá kell szoktatni a mozgásra és a rendszerességre! Ez legjobban társas tevékenységekkel érhető el, melyekbe fokozatosan bevonható a testmozgás is szinte észrevétlenül, ha a gyermek figyelmét lekötjük és élvezetessé, szórakoztatóvá tesszük számára az együtt töltött időt, hiszen ebben a korban a szülővel lenni a legértékesebb! Az önálló sportolás csak ez után következhet, semmiképp ne erőltessük azt a gyermekre elsőként, bánjunk inkább vele partnerként és szánjunk rá időt!

A fokozatosság és a burkolt rávezetés elvét követve ajánlott először örömforrásként is szolgáló családi sétákat tenni, majd kirándulásokra és túrázni menni, de a közös biciklizés is remek mozgásforma! A gyerekek szeretnek versenyezni, szeretik a kihívásokat, a sikerélmények pedig további lendületet adnak a sportolási kedvnek! Így következhetnek a játékos, lelkesítő szabadidősportok, mint a pingpong a családtagokkal, a foci apuval, görkori vagy gördeszka a barátokkal, tenisz, kosárlabda vagy tollaslabda a tesóval az udvarbon, téli időszakban pedig a közös korcsolyázás.