Párkányban nem is hulladékégető épülne – hangsúlyozta többször Solymos László, az alig egy éve környezetvédelmi miniszterré lett Most-Híd-as politikus a bumm.sk-nak adott interjújában. Szerinte a tiltakozás politikai alapon felkorbácsolt érzelmeknek köszönhető, és mellőzi az észérveket, és majd a szakemberek megmondják, okés-e a dolog. Meg amúgy is: valamit kell majd kezdeni a hulladékkal, mert a szemétlerakatokat meg kell szüntetni.

Ezek szerint a Most-Híd és annak környezetvédelmi (?!) minisztere szerint Párkány ideális hely Szlovákia szemetének befogadására, napi 5-6 kamionnyi autógumi és műanyag idedeponálására.

Íme Solymos interjújának vonatkozó részlete, aki még Szabó Eugennél is korábban tudhatott a mestertervről, de valahogy ő sem iparkodott közölni az itt élőkkel.

„Sokan sok mindent mondtak már ez ügyben. A vita alapvetően egy hulladékégetőről kezdődött, de Párkányba nem hulladékégetőt, hanem egy hulladékhasznosító üzemet terveznek. Természetesen megértem az embereket, hogy nem szeretnének olyan üzemet a közelükben, amely szennyezi a levegőt, a környezetet. Örülök is neki, hogy kezdik értékelni azt, amijük van, és félnek az egészségükre káros anyagoktól, hiszen erről szól a környezetvédelem. De fontos, hogy emóciók nélkül, észérvek alapján beszéljünk a témáról.

A minisztérium szerepe csak annyi az ügyben, hogy elkészíti a környezetvédelmi hatástanulmányt, amiben megvizsgáljuk, hogy az alkalmazott technológia és a beruházással összefüggő egyéb tevékenység, megfelel-e a környezetvédelmi normáknak. A minisztérium nem ad ki engedélyt – ezt le kell szögezni. Ha a hatástanulmány szerint a beruházás megfelel a környezetvédelmi szempontoknak, akkor lehet róla tárgyalni, ha nem felel meg, akkor nem lehet kivitelezni, még ha akarnák se. A helyiek akkor kerülnek döntési helyzetbe, ha a tanulmány bebizonyítja, a beruházásnak nincs környezetvédelmi akadálya.

A helyiek valószínűleg azért aggódnak, mert úgy tudják, évente húszezer tonna gumi- és műanyaghulladékot feldolgozó üzemről van szó.

A szakemberek megtudják állapítani, hogy az üzemben használt technológia megfelel-e a környezetvédelmi szempontoknak, keletkeznek-e olyan káros anyagok, amelyek veszélyt jelenthetnek a környezetre. Egy dolog biztos: egyre több olyan technológia létezik, amely környezetvédelmi szempontból nagyon hatékony. Az Európai Unió ebben nagyon szigorú.

Mi hozzá voltunk szokva, hogy a szemétégetőkből fekete füst jön ki, de ez ma már nem így működik. Németországban több, mint 30-40 szemétégető működik, köztük nem egy a városokban. De még egyszer hangsúlyoznám: Párkányban nem is hulladékégető épülne.

Az emberek sokszor nem ismerik a technológiákat, nem jártasak benne, de hát ezt nem is lehet elvárni tőlük. Viszont ennek köszönhetően hamar fel lehet korbácsolni az érzelmeket és sokan politikai tőkét igyekeznek kovácsolni az emberek tájékozatlanságából. Sajnos nagyon sok helyen kellett ezt tapasztalnom, például Kelet-Szlovákiában a kőolajlelőhely feltárása körüli vita során is. Mert ott, ahol felkorbácsolták az érzelmeket, észérvekkel nem lehet eredményt elérni. Csak ha lenyugszanak a kedélyek, akkor lehet érdemben érvelni.

2020-ra meg kell szüntetni a szemétlerakatokat. Ez azt jelenti, hogy vagy feldolgozzuk a hulladékot vagy környezetbarát módon elégetjük, más megoldás nincs. Újabb és újabb technológiák születnek, amelyek segítségével fel lehet dolgozni azt, amit korábban kidobtunk a kukába, és a jövőben olyan anyagot lehet belőle előállítani, amit az egyes iparágak újra tudnak hasznosítani. De ha nem lesz ilyen üzem a régióban, a szemetet el kell majd valahova szállítani és azt valakinek meg kell téríteni.

Szlovákiában nemsokára bevezetjük ez elektronikus információs rendszert, de most még nem tudjuk megmondani, mennyi hulladék jön be hozzánk a környező országokból a szeméttelepeinkre. Ausztriához képest például nagyon olcsón le tudják rakni a hulladékot nálunk lévő égetőkben.kell majd valahova szállítani és azt valakinek meg kell téríteni.

Szóval, a kedélyek meg az érzelmek a gond, de majd lenyugszanak. Szerintük.
A teljes, igencsak kedélyesre sikerült interjú pedig itt érhető el.