Mint ahogy Esztergomban lassan megszokottá válik, a politikai pártok a gazdasági problémákért a független polgármestert próbálják felelőssé tenni. Ebben az esetben a képviselő-testület szavazta meg április 24-én, hogy a szavatossági perben megjelölt összeg visszatartásával kerüljön átutalásra az adósságrendezésben a képviselő-testület által jóváhagyott részlet. Ez meg is történt, ennek ellenére a mélygarázs kivitelezési munkáit végző cég, ügyvezetője, Gimesi Sándor fenntartotta kérelmét, és kérte az adósságrendezési eljárás elindítását Esztergommal szemben.
Jelen esetben teljesen másról van szó, mint a 2010. őszén indult eljárásban. A megyei bíróság által 2010-ben elindított adósságrendezési eljárásra azért volt szükség, mert a város fuldoklott a Meggyes Tamás vezette önkormányzat által felhalmozott, több mint 25 milliárd forintos, kezeletlen adósságban, és az akkor érvényben levő törvény kötelezően írta elő a mindenkori polgármesternek ezt a lépést, ha 90 napon túli kifizetetlen számlatartozása van a településnek. Márpedig volt, több százmillió forint. Miután a 2/3-os Fidesz többség a döntéseivel a város lakói számára elviselhetetlenné tette ezt az időszakot, ezért mint egy rémálmot emlegetik fel újra és újra a városlakók az adósságrendezést.

Valójában az 1996. évi XXV. Törvény - az önkormányzatok adósságrendezéséről - éppen azért született, hogy a fizetésképtelen települések a kötelező feladatellátást tudják finanszírozni, a hiteleket pedig ütemezni. Esztergomban a politikai akarat azonban a törvénnyel ellentétesen döntött, ami 2011-ben azt jelentette, hogy éppen a kötelező feladatok ellátására (árvízvédelem, csatornatisztítás, intézmények működése, zöldfelületek, játszóterek karbantartása, stb.) nem szavaztak meg forrást a Fideszes képviselők, miközben az eljárástól merőben szokatlanul a nagyhitelezőket alku nélkül, 100 százalékban elégítették ki.

Azt ma már senki sem vizsgálja, hogy a testület fideszes többsége akkor olyan egyezséget hagyott jóvá, melynek alapját (az ún. reorganizációs tervet) az Alkotmánybíróság megsemmisítette, valamint a polgármester sokszori figyelmeztetése ellenére sem készítettek pénzügyi kifizetési tervet, amely összevezette volna a város valós anyagi helyzetét a követelésekkel. Ezt a helyzetet csak tetézte, hogy az állam a törvény erejénél fogva, több mint 1 milliárd forintot vont el a várostól Magyarországon egyedülálló módon. Amíg máshol az adósságrendezés a konszolidációt jelentette, addig Esztergomban a teljes ellehetetlenülést és politikai érdekeket szolgálta.

Mindezek ellenére 2014-re az állami adósságkonszolidáció átvállalta a hosszú távú hiteleket, és a fennmaradó egyéb kifizetésekre is lett forrás. Így elmondhatjuk, hogy 2014-ben a város pénzügyi stabilitása a feszes gazdálkodásnak köszönhetően helyreállt.

Az újabb adósságrendezéssel való fenyegetés egy olyan momentum, amely nehezen értékelhető másként, mint Esztergom politikai alapon való megzsarolása. Miután az adósságrendezés kizárólag a fizetésképtelen helyzetbe került önkormányzatoknak nyújt segítő kezet, addig ez a hitelező által elindított folyamat a ki nem fizetett és az önkormányzat által peresített vitatott hitelezői igényre vonatkozik, függetlenül attól, hogy a város fizetőképes, és nincs lejárt tartozása. Hasonló esetben az a bevált a gyakorlat, hogy peres úton követeli a hitelező a pénzét. Miután a szóban forgó adósság az Esztergomban évek óta nagy port kavart, ártéri területen épült mélygarázzsal kapcsolatos, mellyel több per is van folyamatban, joggal feltételezhető, hogy ez politikai és nem jogi kérdés. Ezt húzza alá az a tény is, hogy a hivatal által még mindig kézhez nem kapott hivatalos okirat hamarabb került fel az internetre, mint ahogy azt hivatalosan kikézbesítették az önkormányzat jogi képviselőjének. Ez akár a levéltitok megsértését is felvetheti, hacsak a politikai pártoknak nem pont az az érdeke, hogy a várost a polgármester ellen hangolják, vagy pánikot keltsenek, különös tekintettel a közelgő helyhatósági választásokra.

A tényszerű helyzet az, hogy az önkormányzat a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet, melyre a képviselő-testület április 24-ei ülésén már megadta a felhatalmazást a polgármesternek, sőt a képviselők maguk döntöttek arról, hogy ilyen módon történjen meg a kifizetés. Éppen ezért érthetetlen, hogy a helyi Fidesz vezetője, aki mellesleg a szóban forgó mélygarázs szakértője volt, mást állít, mint amit a Fidesz frakció vezetője mond. A képviselők május 29-én újra dönthetnek az ügyben.

Újabb adósságrendezés nem, csak a hitelező fenyegeti a várost.

Esztergom, 2014. május 20.

Váczy-Hübschl István
Kabinetfőnök
Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal

Kapcsolódó cikk:
Újra adósságrendezés indulhat Esztergom ellen