A január elsejei szokások közös célja, hogy az évkezdés a következő esztendőre egészséget, bőséget, szerencsét és boldogságot hozzon. Az újévi hagyományok alapja egyébként az a hit, hogy a kezdő periódusban végzett cselekmények maguk után vonják a tettek, történések későbbi megismétlődését, így azért, hogy az emberek egész évben jó szerencséjüket biztosítsák, igyekeztek csupa kellemes dolgot tenni az év első napján. Ehhez fűződik az a hiedelem is, amely ma is szokás, hogy az óévtől lárma, zaj, kolompolás, dudálás közepette búcsúzunk el, a zajkeltés ősi oka ugyanis valószínűleg a gonosz hatalmak és az óévnek a kiűzése.

Az új év első napjaihoz számtalan babona, jóslat is tartozik, mint például egyes időjárási jóslatok, vagy az állattartással kapcsolatos szokások, szerencsejóslatok, tilalmak, illetve különböző egészségvarázslások is. Régen a gyerekek és felnőttek együtt járták a házakat, ahol köszöntőket mondtak. A protestáns vidékeken ráadásul szokás volt az óév temetése is. Éjfélkor a legények a kivilágított templomtoronyba mentek, hogy meghúzzák a harangokat, majd templomi énekeket, zsoltárokat énekeltek. Eközben a családok a templom körül gyülekeztek, néhol pedig még a pap is beszédet mondott, akit a hívek hazakísértek, majd megköszönték egész éves fáradozását.

Általános hiedelem, hogy ami ezen a napon történik az emberrel, az ismétlődik meg egész évben, ezért igyekeztek egyebek közt a veszekedéstől is tartózkodni. Az újévi babonák közt tartjuk számon, hogy az év első napjának látogatója férfi legyen, mivel úgy vélik, hogy ez szerencsét hoz. Időjárással kapcsolatos jóslás is kapcsolódik ehhez a naphoz, mely szerint, ha újesztendő napján szép napfényes idő van, akkor jó év lesz. Ha csillagos az éjszaka ege, akkor rövid télre kell számítani, ha viszont piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő.

A hiedelmek szerint az sem mindegy, mit fogyasztunk ekkor. Újév napján tilos baromfihúst enni, mert úgy tartják, a baromfi elkaparja a szerencsét. Ezért mindenképpen disznóhúst kell tálalni az újévi asztalra, a disznó ugyanis előtúrja a szerencsét. Sőt a ropogósra sütött malac boldog, minden szempontból ígéretes esztendőt jelent. Azonban az sem mindegy, hogy milyen sertéshúst eszünk, a megszokott rántott hús nem megfelelő, mert szerencsét csak a fül, a farok, a köröm és a csülök hozhat. A disznó mellett szerencsehozó étel még a lencse is. Ezt január elsején, első étkezésként kell enni, mert aki így tesz, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája. A lencsén kívül azonban még egyéb szemes termények is hasonlóan szerencsét hoznak, mint a köles vagy a rizs. Ezenkívül a hal is szerencsehozó lehet, bár csupán a folyó menti vidékeken, így Esztergomban is.

Ahány pikkely, annyi pénz, mondja a mondás, ám máshol viszont baljós állat a hal, hiszen vele elúszik a háziak szerencséje. Babonák alapján még, hogy a boldogságot és az életet többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani, és minél gazdagabb, több a töltelék a rétesben, annál bővebben méri a boldogságot az ég az új esztendőben. Régi szokás még az egész kenyér megszegése is, hogy mindig legyen a családnak kenyere. Persze nemcsak az újév első napjához fűződik babona, régi magyar hiedelem még, hogy ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, akkor az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni. Ezért mindig hagyjunk ételt a hűtőben és a kamrában.