A nyelvi tudás mérésére különféle nyelvvizsga szinteket alkalmazunk, emellett pedig a nyelvtudás szintjének meghatározására egy, még ennél is komplexebb rendszer van felállítva. Röviden bemutatjuk, hogy mi a legismertebb rendszer és mit takarnak a kódok.

Közös Európai Referenciakeret (CEFR)

Ezt a rendszert az Európa Tanács dolgozta ki annak érdekében, hogy a tagállamokban működő sokféle nyelvvizsga rendszert egy egységes, közös mérési rendszerhez lehessen igazítani. Ennek megfelelően nem csupán három szintre (alap-, közép- és felsőfokra) tagolódik, mint a magyar rendszer, hanem árnyaltabban határozza meg a nyelvtudási szinteket, hogy ahhoz igazodva be lehessen sorolni a tagállamok nyelvvizsga szintjeit is.

Hogyan épül fel a CEFR nyelvvizsga szint rendszer?

A CEFR betűvel jelöli a szinteket és számmal az alszinteket. Az A jelű nyelvtudás szint az alapszintű nyelvhasználatot jelenti. Ezen belül megkülönböztetnek 1-es és 2-es szintet. Az A1 a minimumszint, ami kapcsolatteremtésre már használható, az A2 pedig az úgynevezett alapszint, ami azonban nem megfelelője a régi alapfoknak.

A B jelű szint az önálló nyelvhasználó szintje. Ezen belül a B1 nyelvvizsga szint a küszöbszint, ami a régi magyar nyelvvizsga rendszerben az alapfoknak felel meg, míg a B2 a klasszikus középfok, amit a CEFR középszintnek hív.

Végül pedig a C jelű szint a mesterfokú nyelvhasználó nyelvvizsga szintje. A C1 szint a haladó, míg a C2 szint a mesterfok. Ebben az esetben inkább a C1 felel meg a klasszikus felsőfokú nyelvvizsga szintnek, és a C2 még ezen is felül van.

Hol milyen szinten vizsgázhatsz?

Nem minden nyelvvizsga rendszer adoptálta mind a 6 nyelvvizsga szintet, ezért van, ahol mindből tudsz vizsgázni, van azonban, ahol a klasszikus háromszintű nyelvvizsga rendszerben jelentkezel. Nagyon fontos, hogy pontosan tájékozódj a nyelvvizsgád kiválasztásakor annak függvényében, hogy mire, hogyan van szükséged nyelvvizsgára, mert annak megfelelően kell a nyelvvizsga rendszerben szintet választanod.