Ma még csak kötéllel, biztosítással, sziklamászó tudással lehet megközelíteni a nevezetes barlangot, de hamarosan turistaút vezet majd ide. A héten a szakhatóságok részvételével bejárták a túraút lehetséges nyomvonalát. A Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében lesz az első csoportos bejárás. Régészeti megfigyelések adatai szerint a tájat az utolsó jégkorszak idején vette birtokba a gyűjtögető, vadászó ősember. Vadásztáborainak a nyomát a pilisszántói I. és II. számú Kőfülke őrizte meg.

A kőfülkék feltárása a század elejétől több részletben zajlott. A kőfülke betöltésében a humuszréteg alatt 2,5 méter vastagságban hét jégkori réteg került elő. A közösség 22 000-16 000 év között tevékenykedett itt. Az itt talált kőpengék, kőkaparók, csonteszközök, alamint egy kisméretű, csontból faragott idol, bálvány jellegzetes formái alapján pilisszántói kultúrának nevezték el ezt a közösséget. A legalsó rétegből, a Würm jégkorszak elejéről pásztormadár és a maral szarvas csontokat, a középső rétegekből barlangi medve, barlangi oroszlán és hiéna, bölény, erdei borz és vaddisznó, sőt, háziasított ló jelenik meg a leletanyagban - olvasható a kesztolc.hu, mely részletes cikket közöl további érdekességekkel a különleges barlangról.

Néhány ott talált leletet az esztergomi Balassa Bálint Múzeum őrizk.

_{Fotók:Somorjai Ede és Pálos Tibor}